Felrobbant a vita a nyugdíjakról: jöhet a Férfiak40? Brutális ára lehet a változtatásnak

A korkedvezményes nyugdíj visszahozásának gondolata rendszeresen felmerül Magyarországon, amióta 2011 végén megszüntették a korhatár előtti, korengedményes és korkedvezményes nyugdíjakat, miközben 2011-ben bevezették a Nők40 kedvezményt. A vita azóta is visszatérő téma, különösen a férfiak kedvezményes nyugdíjának – gyakran „Férfiak40”-ként emlegetett – lehetősége kapcsán.

A kérdés politikai szinten is napirendre került már: 2015-ben népszavazást is kezdeményeztek a férfiak 40 év utáni nyugdíjazásáról, ám az Alkotmánybíróság nem engedte referendumra bocsátani a kérdést. Ettől függetlenül a kezdeményezés támogatói azóta is időről időre felvetik a bevezetés szükségességét.

A közelmúltban ismét több szakszervezet vetette fel a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását. A közlekedési ágazat érdekképviseletei egy miniszteri megjegyzésre reagálva jelezték igényüket, majd rendvédelmi és katasztrófavédelmi dolgozók szervezetei is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A kérdés a nemek közötti különbségek miatt is érzékeny. Magyarországon a mintegy kétmillió öregségi nyugdíjasnak mindössze 38 százaléka férfi. Ennek egyik oka a rövidebb várható élettartam: a férfiak születéskor átlagosan 6,3 évvel élnek kevesebbet a nőknél. A különbség 65 éves kor után is megmarad: egy férfi átlagosan még 14,4 évet, egy nő 18,2 évet él.

A férfiak mellett gyakran elhangzó érv, hogy életük során több járulékot fizetnek be a nyugdíjrendszerbe. Ennek oka részben az, hogy átlagosan hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek, és a keresetük is magasabb: a férfiak bére átlagosan 17 százalékkal haladja meg a nőkét.

Ugyanakkor a szakértők szerint az összehasonlítás torzít. A nők karrierje gyakran megszakad a gyermekvállalás és a családtagok gondozása miatt, ami alacsonyabb keresetet és rövidebb folyamatos munkaviszonyt eredményez. Emiatt a nők várható nyugdíja átlagosan 14 százalékkal alacsonyabb a férfiakénál.

A Nők40 kedvezmény miatt a gyakorlatban kettős nyugdíjkorhatár alakult ki: a férfiak számára általában 65 év a nyugdíjkorhatár, míg a nők egy része 3–5 évvel korábban is nyugdíjba vonulhat. Ez különösen azoknak a férfiaknak jelenthet hátrányt, akik egészségre ártalmas munkakörökben dolgoztak.

A korábbi korkedvezményes rendszer éppen az ilyen munkák esetében adott lehetőséget a korábbi visszavonulásra. 2014 végéig bizonyos, egészségre káros vagy különösen megterhelő munkakörökben dolgozók korkedvezményt szerezhettek, amely lehetővé tette a korhatár előtti ellátást. Azóta azonban ilyen kedvezmény újonnan már nem szerezhető.

A rendszer visszaállítása ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel. Ha újra meghatároznák, mely munkakörök jogosítanak korkedvezményre, az számos ágazatban vitát indíthatna el arról, ki jogosult a kedvezményre és ki nem.

A szakértő szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése különösen nagy pénzügyi kockázattal járna. Ha a lehetőséget például 43 év jogosító időhöz kötnék, akkor elsősorban azok a férfiak élhetnének vele, akik fiatalon kezdtek dolgozni és folyamatos munkaviszonyuk volt.

A 60–64 éves férfiak létszáma jelenleg mintegy 260 ezer fő. Közülük kerülhetnének ki a kedvezményes nyugdíj igénylői, ami a számítások szerint a Nők40 kiadásainak mintegy 85 százalékát jelentő többletköltséget okozhatna. Ez éves szinten akár 450–500 milliárd forinttal növelhetné a nyugdíjkiadásokat.

Mindez egy olyan rendszerben jelentkezne, ahol a Nők40, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj már most is jelentős, járulékokkal nem fedezett kiadást okoz.

A szakértő szerint ezért inkább egy rugalmas nyugdíjba vonulási rendszer kialakítása lehetne a megoldás. Ebben a modellben mindkét nem számára lehetővé válna a korhatár előtti nyugdíjazás, de a korai kilépést csökkentett nyugdíj kísérné. A levonás mértéke évente 4–5 százalék lehetne minden olyan év után, amellyel a nyugdíj a 65 éves korhatár előtt kezdődik.

Egy ilyen rendszerben a nők kedvezménye is megmaradhatna, például kisebb levonással, miközben a rendszer fenntarthatósága sem kerülne veszélybe.