Mindössze a magyarok harmada gondoskodik saját jövőjéről

A megkérdezettek több mint fele, 58 százaléka tud havi szinten félretenni valamekkora összeget: 34 százalék 20 000 forint vagy afölött értékben, 25 százalék pedig legfeljebb 20 000 forintot tud havonta megtakarítani valamilyen célra. A rendszeres megtakarításra való törekvés mellett a nyugdíjas szülőkkel rendelkezők 9 százaléka rendszeresen, további 31 százaléka pedig alkalmanként támogatja anyagilag nyugdíjas szüleit - derül ki az NN Biztosító által végzett országos reprezentatív kutatásból, melynek a megtakarítások, azon belül is nyugdíjcélú megtakarítások iránti attitűdök feltérképezése volt a célja

A fenti csoport tehát hozzátartozóin keresztül közvetetten már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, azonban még ennél is többen, az összes válaszadónak mintegy fele, 47 százaléka jelezte, hogy van önálló nyugdíjcélú megtakarítási terve. Ezen a téren a teljes mintára vetítve a nyugdíjnál csak a vésztartalékképzés (70 százalék) és a lakásfelújítás (54 százalék) bizonyult elterjedtebb megtakarítási célnak.

A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy azok körében, akik valamilyen szinten terveznek nyugdíj-megtakarítást, a többség sikeresen félre is tud tenni erre a célra. Azok között, akik jelezték, hogy a nyugdíjtakarékosság szerepel pénzügyi terveikben, 61 százalék mondta, hogy már rendelkezik is ilyen megtakarítással. Ez az arány a teljes mintára vetítve 29 százalékot tesz ki, míg 18 százalék egyelőre csak fontolgatja a nyugdíj-előtakarékoskodást. Jellemzően az 51-55 éves korosztály, a budapesti lakosság, illetve a 250 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások teszik ki a nyugdíjcélra aktívan megtakarítók körét. Az NN Biztosító azt is megvizsgálta, a többi megtakarítási célhoz viszonyítva hogyan értékelhető a fenti adat.

"A kutatási eredményeink szerint a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításai iránt az egyik legelkötelezettebb. Ezt támasztja alá, hogy csupán a vésztartalékok képzése, a meglévő hitelek törlesztése és a gyermekek iskoláztatása terén tapasztaltunk magasabb megtakarítási aktivitást, akiknél megjelent az adott takarékossági cél. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az öngondoskodás erőteljesen ott van a lakosság látókörében, ennek a tudatosságnak az erősítése pedig kiemelt feladata a pénzügyi szolgáltatóknak" - emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője.

A nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosításokra külön is kitért a felmérés. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők nagyjából egyenlő mértékben értékelik a nyugdíjbiztosítások kínálta előnyöket, így 

• az elérhető adókedvezményt,
• a választási lehetőséget, hogy járadékként vagy egy összegben kéri-e a kifizetést a lejáratkor az ügyfél,
• az ezeken belül választható különböző befektetési lehetőségeket,
• hogy egyszeri és rendszeres díjas formában is igényelhetik az adott konstrukciót,
• illetve hogy nem kizárólag a nyugdíjkorhatár után férhetnek hozzá a megtakarított összeghez.

"Jól látható, hogy a lakosság számára a nyugdíjbiztosítás kapcsán az elérhető, éves szinten akár 130 000 forintos adójóváírás lehetősége jelenti az egyik legerősebb motivációt a megtakarításra; a megkérdezettek majd’ fele mondta ezt kifejezetten előnyös tényezőnek. A tudatosságukat jelzi ugyanakkor, hogy sokak igénylik az olyan konstrukciókat is, amelyeknél hogy ha nem tudják fizetni a rendszeres díjakat, a megtakarításuk nem szűnik meg, a biztosító átvállalja ezt a díjat, és az ügyfelek így tudják folytatni az előtakarékoskodást" - hangsúlyozta Nemes-Szabó Zsuzsanna.