Óriásit fordult a világ 10 év alatt: a pénzügyek területén is ijesztő mértékű a változás

Az elmúlt években szemtanúi lehettünk az e-banki és mobilbanki megoldások térhódításának, egyre többen már appokon keresztül intézzük az ügyeinket és a kifizetéseinket. Bő tíz évvel ezelőtt még kétszerannyian fizettek készpénzzel, mint bankkártyával. 2015 eleje óta pedig háromszorosára nőtt az érintéses vásárlások aránya. Ma már a 18 éven felüli vásárlók 95 százaléka (3 millió ember) rendelkezik bankkártyával, akik jellemzően 3 célra használják kártyájukat a GKI Digital adatai szerint: hagyományos boltokban, online üzletekben és szolgáltatások (mozi, étterem) igénybevételekor. Csak készpénzfelvételre ma már elenyésző kisebbség használja a bankkártyáját.

Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója az elmúlt tíz év kapcsán kifejtette: "A digitális átalakulásnak köszönhetően új banki szolgáltatásokat használhatunk, és lényegesen elterjedtebbé vált a virtuális pénz használata. A pénzkezelésünk átalakulását pedig a pénzügyi oktatásnak is le kell követnie. A pénzügyi oktatási programunk egyik kiemelt célja megértetni a fiatalokkal a pénz értékét és megmutatni a pénzgazdálkodás lehetőségeit. Ez a cél nem változott az évek során, a kihívások, illetve a használt platformok viszont igen. Legutóbb 2018-ban új digitális ismeretanyagot fejlesztettünk, a gyerekek animációs vlogger figurától tanulhatnak a pénzügyekről, és mobilapplikációval segítjük az ismereteik elmélyítését."

Digitalizációval az oktatásban

A bankok digitalizációjával párhuzamosan a K&H pénzügyi vetélkedőjének ismeretanyaga is egyre jobban az online bankolásra koncentrálódik, hiszen a mostani iskolás generáció felnőttként várhatóan már javarészt virtuálisan fogja kezelni a pénzügyeit. 2010-ben, a program indulásakor a vetélkedő fókusztémája még a családi költségvetés és árkalkulációk köré épült, míg 2019-ben már a digitális pénzügyekben való jártassággal szerezhették a legtöbb pontot a diákok.

Eközben az oktatási eszközök is digitalizálódtak: ma már szinte minden iskola rendelkezik legalább egy digitális táblával, illetve ICT-teremmel. Ez nem csak az oktatás hatékonyságát szolgálja, de a Z és Alfa generációs fiataloknak is testhezállóbb tartalomközlést biztosít.
új pénzügyi kihívások és szokások

Tíz éves távlatban a pénz értéke jelentős változáson ment keresztül, de mennyiben változtak a kiadásaink és az életvitelünk? Mire kellett felkészíteni a fiatalokat akkor és most?

• lakás: alig fél évtized alatt kétszeresére nőttek az albérletárak, így egy pályakezdő Budapesten átlag 160 ezer forintos bérleti árra számíthat, míg Nyugat-Magyarországon 100-120 ezer forint, Kelet-Magyarországon 70-80 ezer forint az átlag. Ehhez számolódnak még a rezsi, internet és egyéb költségek.
• rezsi: a KSH adatai szerint 2010-2017 között a háztartási energia ára évente átlagosan 5,6 százalékkal nőtt. Egy önálló háztartás fenntartását tervező fiatalnak így ez a kiadás még hangsúlyosabb lesz a költségvetésben.
• utazás: az elmúlt években jelentősen nőtt a magyarok utazási kedve, egy 2019-es felmérés szerint átlagosan 155 ezer forintot költünk egy-egy utazásra . Emellett az utasbiztosítások igénybevétele is jelentősen nőtt A pozitív tendencia még nem azt jelenti, hogy a felnövekvő generációnak ez már egyértelmű lesz, fontos elmagyarázni nekik is az utasbiztosítás hasznát, amikor utazásra készülnek.
• vásárlás: jól jellemzik a digitális pénzhasználat irányába történt elmozdulást a GKI Digital e-kereskedelemre vonatkozó kutatási adatai is: míg 2013-ban még 200 milliárd forint volt az online kereskedelem forgalma és 17 millió vásárlás zajlott online, addig 2018-ban már 425 milliárd forint forgalom mellett 38 millió darab online vásárlás történt.

A bank pályakezdők (19-29 évesek) körében végzett ifjúsági index felmérése szerint 2012-2019 között a megtakarítások összege átlag 204 ezer forintról 517 ezer forintra növekedett. A megtakarítással rendelkezők aránya pedig 34%-ról 57%-ra nőtt ugyanezen időszak során.