2026 januárjától egy gyermek után havi 20.000 forint, kettő gyermek után 80.000 forint, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66.000 forint "pluszpénz" jár.
Ezt rontják el rengetegen az öröklés kapcsán: ha ez a papír hiányzik, az államra szállhat a családi vagyon
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) adatai szerint az elmúlt években általában 1500-1600 alkalommal – azaz az összes haláleset nagyjából egy százalékánál – indult olyan hagyatéki ügy, amikor az elhunytnak nem találhatók az örökösei, vagy azok visszautasítják a hagyaték átvételét - írja az rtl.hu. Ezekben az esetekben az örökös az állam lesz, amely nemcsak a vagyont lesz köteles átvenni és kezelni, hanem – az örökölt vagyon értékéig – az esetleges adósságért is felelősséget kell vállalnia.
"Ha valaki egyenesági örökös és végintézkedés nélkül hal meg, akkor a hagyaték a szülőket, majd a testvéreket, illetve az ő leszármazottaikat illeti. Mindez visszamegy egészen a nagyszülőkig, dédszülőkig azaz csak egészen ritkán fordul elő, hogy végül az államhoz kerül valakinek a vagyona vagy az adóssága" – mondta el Bálint László György ügyvéd. Az örökösöket az utolsó lakhely szerinti önkormányzatnak kell felkutatnia, viszont ez nem mindig hatékony módszerekkel történik.
Az MNV adatai szerint az állam által örökölt vagyon legnagyobb részét az ingatlanok teszik ki, ezek együttes értéke évente nagyjából 3,5-4 milliárd forint. Az ingóságok jellemzően kisebb értékűek, de ezekből évente 100-150 millió forint bevétel származhat. A vállalatok értéke szintén nem számottevő, és költségvetési szempontból az állam által örökölt készpénz nagysága sem jelentős.
Az állam, akárcsak a magánemberek, adósságot is örökölhet: 2020-ban 6,7 milliárd forint adósságot örökölt az állam, míg 2019-ben 1,6 milliárd forint volt a hagyatéki teher. Így 2020-ban például több terhet örökölt az állam, mint vagyont. „Ezekért az adósságokért azonban az állam csak a hagyaték erejéig felel, azaz ha az örökség értékénél nagyobb a teher, a hitelezők csak részben vagy egyáltalán nem kapják vissza azt a pénzt, amit az elhunytnak adtak" – fogalmazott Bálint László György.
Az állam nem jár annyira jól, ha örököl valamit, hiszen az ingatlanok esetében például gondoskodnia kell a költségek befizetéséről és a fenntartásról is, így általában jobban megéri, ha eladja a házakat, lakásokat. A legtöbb államhoz kerülő ingatlan nem is túl értékes, gyakran hitel terheli, mint ahogyan általában a cégek esetében sem a legsikeresebbekről derül ki, hogy nincs örökös. Az ingóságok jelentős része szintén értéktelen.
Egyre többen írnak végrendeletet
Kétféleképpen lehet örökölni: az elhunyt végintézkedésbe foglalt végakarata szerint vagy, ha ilyen nem maradt utána, a törvényi rendelkezések alapján. A hagyatéki eljárások nagyobb része még utóbbi alapján zajlik, de a közjegyzők tapasztalatai szerint egyre több örökhagyó rendezi el már jó előre saját vagyona sorsát. A különféle végintézkedések – elsősorban a végrendeletek, kisebb részben az öröklési szerződések – aránya folyamatosan növekszik, összefüggésben azzal, ahogy a rendszerváltás óta egyre nagyobb vagyont halmoztak fel az emberek, így egyre inkább van minek a sorsáról rendelkezniük.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés. Az öröklési szerződések száma ugyanakkor némileg csökkent 2021-ben az egy évvel korábbihoz képest.
Ha egy örökhagyó nemcsak egyszer készít végrendeletet, hanem frissíti azt, a leggyakrabban azért teszi, mert a családi viszonyai megváltoznak, például gyermeke, unokája születik vagy megromlik a viszonya valakivel, aki a törvény alapján örökölne utána. Szintén gyakori indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonába vagy az élete valamilyen komolyabb fordulót vesz.
A friss végrendeletben érdemes lehet a korábbi végakartot visszavonni, sőt, ha van rá lehetőség, akár meg is semmisíteni azt, mert így sok családi vita elkerülhető. A tapasztalatok szerint ugyanis, amennyiben egy hagyatéki eljárásban több végrendelet is előkerül, akkor az esetek egy részében perre mennek az örökösök, és ezzel hosszú hónapokra megakadályozzák a hagyaték átadását. Ezért, aki már eldöntötte, hogy frissíti végrendeletét, annak nem érdemes várnia.
-
Elfogyott a munkaerő? Ilyen szakembereket keresnek most leginkább a cégek
Hiába a versenyképes bér, egyre több pozícióra egyszerűen nincs jelentkező.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Taxizás stresszmentesen? Mutatjuk a leghasznosabb funkciókat! (x)
Kényelem és biztonság minden út során: fedezd fel a Bolt beépített biztonsági funkcióit!
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







