Ezeken a befektetéseken nagyot lehet most kaszálni: de mi az extra hozam ára?

A jelenlegi világgazdasági környezetben mindenki szeretné biztos, és jövedelmező eszközben tudni a befektetéseit, igaz még mindig nagyon magas a készpénz és a látraszóló betétek aránya a megtakarításokon belül. Míg nyugalmasabb piaci viszonyok és alacsony inflációs környezet mellett a részvénypiacok, állampapírok jelenthetik a kiszámíthatóan jövedelmező befektetéseket, addig a mostanihoz hasonló viharos időszakokban sok befektető az árupiacok felé fordul. Már az év első 7 hónapjában is brutális hozamokat lehetett elérni, de van olyan nyersanyagalap, amely az elmúlt 1 évben közel 70%-os (!) hozammal örvendeztette meg a befektetőket. Minden hazai árupiaci alapot figyelembe véve idén júliusig 16%-os hozamot realizált az eszközosztály.

Jól látható, hogy míg az elmúlt évek egyik slágertermékének számító Prémium Magyar Állampapír vagy Magyar Állampapír Plusz 5-7 százalékos kamata a közel 14%-os infláció mellett eltörpül, az árupiaci alapokon realizálódó hozam viszont meghaladja a pénzromlás mértékét. A magas kamatoknak azonban ára van: az árupiaci eszközök árfolyama rendkívül gyorsan és sokat tud változni, könnyedén nullázza le vagy duplázza meg a befektetéseket.

A kockázatok sok befektetőt azonban nem tántorítottak el, egy év alatt a hazai árupiaci alapok által kezelt vagyon harmadával nőtt, az árupiaci eszközöket is tartalmazó, kevésbé kockázatos vegyes alapok pedig már 1700 milliárd forintnyi vagyont kezelnek.

Nyersanyagra mindig lesz kereslet

Az árupiacokon és nyersanyagpiacokon olyan reáleszközökkel, primer termékekkel kereskednek, mint a búza, kukorica, különböző nyersanyagok, színesfémek, olaj, földgáz és számos egyéb a mindennapi élethez, ipari termeléshez szükséges áruval. Mivel ezek valóban létszükségletnek tekinthetők, egyértelmű, hogy kereslet mindig lesz rájuk, azonban a politikai-gazdasági változások gyorsan és döntően befolyásolhatják az árfolyamokat.

Hiba lenne ezért az árupiacot a befektetések Szent Gráljának tekinteni, aki emellett dönt, komoly kockázatokat vállal, hiszen akár 1-1 politikai döntés vagy megszellőztetett információ is felboríthatja a világ árutőzsdéit”

– figyelmeztet Incze Zsombor a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője. Elég csak arra gondolni, hogy míg a Covid-járvány időszaka alatt a különböző karanténintézkedések miatt a korábban megszokott mobilitási szokások gyökeresen megváltoztak, ezért az olaj ára – a kereslet csökkenése miatt – drasztikus esésbe kezdett. Rövid idő múltán, a vírus okozta első sokkból felocsúdva újraindult a világkereskedelem, újra nagy szükség lett az olajra, így annak ára (más egyéb tényezők mellett) újra az egekbe szökött.

A mezőgazdasági alapanyagoknál is könnyű szemléletes példát találni: Csak 2022-ben (júliusig) a kukorica ára 40%-kal emelkedett, amely elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak, az orosz-ukrán konfliktusnak és a megnövekedett keresletnek köszönhető. Az élelmezésben és takarmányozásban elengedhetetlen termény árfolyama azonban jó termés vagy a konfliktus lezárása után rövid idő alatt visszatérhet a nyugvópontjára.

Komoly kockázatok rövidtávon, biztos hozam hosszú távon

Jól látszik, hogy aki csak az árupiacokban képzeli el a befektetéseinek jövőjét, komoly hullámvasútra kell készülnie. Jelenleg  az árupiacokon a recessziós félelmek, a lakossági fogyasztás visszaesése, illetve a jegybankok kamatpolitikája rövidtávon inkább lefelé rontják a várakozásokat, hiszen az alacsonyabb fogyasztás és termelés az alapanyagok iránti kereslet csökkenését vonja maga után.

Hosszú távon azonban már más a helyzet: A Föld népessége növekszik, az államok célja, hogy folyamatosan növekedő pályán tartsák a gazdaságukat, a klímaváltozás megállításáért tett erőfeszítések pedig óriási nyersanyagéhséghez vezetnek, amit valószínű, hogy a kínálat – főleg az ipari fémek esetében - nem tud majd megfelelően lekövetni. A globális klímaváltozás a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra is óriási hatással van, a terméshozamok egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, az ivóvíz véges, ráadásul egyre több embert kell ellátni megfelelő mennyiségű élelmiszerrel. Mindez a kínálati oldal erejét csökkenti, amely – figyelembe véve a közgazdaságtani alapvetést - általánosságban az nyersanyagok áremelkedéséhez fog vezetni.

Egyfajta árupiaci szuperciklus következett be, amelynek a szakértők sem látják a végét, de egy biztos: az olcsó alapanyagok korának vége, az igazán nagy hozamokat pedig már nem az IT szektorban, hanem az árupiacokon lehet majd realizálni.

Igaz, hogy jelenleg a világpiacokat a recessziós félelem uralja, de az esetleges recesszió végével a nyersanyagok, illetve az energetikai, mezőgazdasági vállalatok részvényei ismét jó befektetési lehetőségeket tartogathatnak. A biztonságot figyelembe véve talán a kockázatosabb árupiaci-, mérsékeltebb kockázatú részvény és kevésbé kockázatos kötvény befektetéseket egyaránt tartalmazó vegyes alapok jelenthetik a legjobb kompromisszumot”

– javasolja Incze Zsombor, a Diófa Alapkezelő üzletfejlesztési vezetője.