A fél világ ide teszi most a pénzét: lufi, vagy tényleg itt lehet most nagyot kaszálni?

Globális megatrend a fenntarthatóság

Ahhoz, hogy megértsük az ESG-befektetéseket, egy kicsit távolabbról kell indítanunk. Ma már közhely, hogy bolygónk erőforrásai végesek, a globális erőforrásgazdálkodás a jelenlegi formában hosszú távon nem fenntartható. Erre a társadalmakban különféle válaszok születtek az elmúlt években, a fenntarthatósági törekvések az élet minden területén megjelentek. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás, az energiatakarékos életmód, ezeknek a legapróbb, leghétköznapibb használata, alkalmazása.

De hogy kapcsolódik mindez a befektetésekhez? Nagyon leegyszerűsítve a befektetések világának (vagyis a pénz- és tőkepiacoknak) alapvető funkciója, hogy a megtakarítókat összekössék a forrást keresőkkel (hitelfelvevőkkel). A fő mögöttes logika az, hogy ha a tőke az ESG-tevékenységek irányába áramlik, akkor a fenntarthatóan működő vállalatok olcsóbban jutnak finanszírozáshoz, ami által versenyképesebbek lesznek a nem fenntartható (például környezetszennyező) vállalatokkal szemben.

„Ezekre pedig látványosan nyitott volt a piac világszerte, rengeteg magát ESG-nek hirdető termék jelent meg a palettán és több ezer milliárd dollár áramlott az ESG-jellegű eszközökbe, azaz a fenntarthatóság egy globális megatrend lett. Megjelentek a legjobb ESG minősítésű vállalatok részvényeit és kötvényeit összeválogató befektetési alapok és ETF-ek, amelyek között egy EU-s jogszabály alapján ma már differenciálni is tudunk. Megkülönböztetjük a világoszöld (fenntarthatósági szempontokat előmozdító) és sötétzöld (fenntarthatósági céllal rendelkező) termékeket” – mondta el a Pénzcentrumnak Böröczky Dezső, a Diófa Alapkezelő szakértője.

Mennyire működik ez Magyarországon?

A nemzetközi befektetők egyre inkább elvárják a cégektől, hogy hosszútávú stratégiáikat ESG-alapelvek beillesztésével egészítsék ki, és ennek való megfelelésüket átlátható módon riportálják, azaz tájékoztassák a tulajdonosokat, a jelenlegi és a potenciális befektetőket.

Ennek megfelelően a magyarországi nyilvános társaságokon is egyre fokozódik a nyomás, hogy a pénzügyi adatok mellett minél több fenntarthatósághoz kapcsolódó információt tegyenek közzé azért, hogy ezeket a befektetői elvárásokat kielégítsék

– érzékeltette a helyzetet Böröczky Dezső.

Néhány nagyobb magyar tőzsdei cégnek már nemzetközi mércével mérve is komoly fenntarthatósági jelentése van, de összességében azért megállapítható, hogy a nyugati-fejlett piacok ezen a téren még jelentősen előbbre járnak. Magyarországon még a tőzsdére bevezetett társaságok közül is csak kevés magyar vállalat, intézmény szolgáltat megfelelő ESG-adatokat, továbbá, a terjedelme és a minősége ezeknek az adatoknak igen különböző.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is hirdeti az ESG-tényezők beépítésének fontosságát a befektetési döntéshozatalba és a fenntartható eszközök felé irányuló tőkeallokálást. A BÉT 2018-ban csatlakozott az ENSZ Fenntartható Tőzsdék kezdeményezéséhez és kinyilvánította elkötelezettségét az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (UN Sustainable Development Goals – SDGs) 2030-ra történő megvalósítása iránt. 2021-ben egy ESG-jelentési útmutatót is kiadtak, amely abban segíti a magyar vállalatokat, hogy megkezdhessék ESG jelentési gyakorlatuk kialakítását.

De mire figyeljünk, ha ESG-szemlélettel fektetnénk be a pénzünket?

Azt a Diófa Alapkezelő szakértője is elismerte, hogy a befektetőknek jelenleg még nem könnyű eldöntenie, hogy melyek azok a befektetések, amelyek valóban fenntarthatósági hatással bírnak és nem csak marketingszempontokból hangsúlyozzák azt.

Létező piaci folyamat az ún. greenwashing: ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők hajlamosak a tőke bevonása érdekében olyan állításokat tenni magukról, amitől látszólag “zöldnek” tűnnek. Az EU pont ennek a kiküszöbölésére hozta azokat a szabályozásokat, miszerint a pénzügyi intézményeknek transzparensen és érthetően kell tájékoztatniuk a befektetőket az alap valós fenntarthatósági teljesítményéről. Ezek a jogszabályok pontosan meghatározzák a fenntartható befektetések fogalmát, rögzítik a befektetők tájékoztatását szolgáló termék szintű és az intézményi szintű közzétételeket.

Érdemes tehát itt is szakértőkre bízni a megtakarításunkat: például a Diófa Alapkezelő fenntarthatósági szempontokat előmozdító alapját olyan befektetőknek ajánlja, akik európai, észak-amerikai részvénypiacokon közép-, illetve hosszú távon szeretnének befektetni a magasabb hozamlehetőség reményében, szem előtt tartva az ESG-kritériumoknak való megfelelésre törekvést, vállalva a részvényportfólióval együtt járó magasabb kockázatokat.

Mi lehet az ESG jövője?

Bár az orosz-ukrán háború okozta tőkepiaci sokk a jó ESG-karakterisztikával rendelkező részvényeket is megütötte, a következő időszakban még teljeskörűbbé és még transzparensebbé vállhatnak a ESG-közzétételek, ami újabb lendületet adhat a piacnak és ki is tisztíthatja azt. A magukat fenntarthatónak valló pénzügyi piaci szereplőknek 2023 közepén a 2022-es év vonatkozásában már közzé kell tenniük a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, mind az éghajlati és egyéb környezeti hatások, mind a káros társadalmi hatások kapcsán. A még kidolgozás alatt álló EU Zöld Kötvény Sztenderd pedig a zöld kötvények piacát élénkítheti fel.