Nem véletlenül titkolják el vagyonukat a magyarok: megsarcolja a bankszámlákat az állam?

Megjelent a CashTag idei első adása, amiben érdekes kísérletnek vetettük alá Budapest járókelőit. Az amerikai TikTok videókban gyakran lehet találkozni olyan formátummal, ahol az utca emberét kérdezik az anyagi helyzetükről, egész pontosan arról, mennyi pénz van a bankszámlájukon, akik pedig őszintén vallanak az egyenlegükről. Ugyanezzel próbálkozva itthon, már vegyesen reagáltak a megkérdezettek, volt aki egyenesen azzal hárította a kérdést, hogy nagyon rossz szokás más pénztárcájában vájkálni, míg mások szemrebbenés nélkül beszéltek milliós megtakarításukról.

A kísérlettel nem mások tárcájában akartunk turkálni, hanem arra kerestük a választ, mi az oka annak, hogy a Magyarországon tabu az anyagi helyzetről beszélni, és hogy egyáltalán fontos lenne-e a nyílt kommunikáció ahhoz, hogy a pénzügyi kultúránk és tudatosságunk fejlődjön. Erről kérdeztük Dr. Bokor Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció-és Médiatudomány Tanszékének docensét, aki megnézte a Nyugati téren készült találkozásokat és elemezte nekünk.

Mindenképpen zárkózottabbak a közép-kelet-európai emberek ebben a témában is, mint a tőlünk nyugatabbra élők. Megvannak ennek a sajátos történelmi okai, de ez nem egy egytényezős rendszer. Benne van a közbizalom alacsony szintje, az általános titkolózás és bizalmatlanság az állammal szemben, ami egyfajta büntető, sarcoló szerepet tölt be sokak szerint

- mondta a CashTag-nek Dr. Bokor Tamás, aki a transzparencia fontosságára is felhívta a figyelmet: "Akár pénzügyi tudatosságról, akár média tudatosságról, és lehetne folytatni a sort, nagyon lényeges dolgok, hogy sokat beszéljünk róla, minél fiatalabb kortól, nyilván az adott fejlettségi szintnek megfelelően. Ha pénzügyi tudatosságról beszélünk, sajnos nem kielégítő a hazai helyzet. A köznevelési rendszerben csak vázlatosan jelenik meg a pénzügyi tudatosság, a fenntartható gazdálkodás és a személyes pénzügyi menedzsment kérdésköre."