Rengeteg magyar fiatal hiszi, hogy nem ért a pénzügyekhez: tényleg ennyire nem tudnak bánni a pénnzel?

„A magyar emberek pénzügyi tudatosságának növelése nemzetgazdasági érdek. Minél többen lesznek képesek nagyobb tudatossággal és biztonsággal kezelni a pénzügyeket, annál jobban gyarapodnak a családok, a háztartások, és rajtuk keresztül növekszik az ország gazdasági teljesítménye is. Éppen ezért fontos a fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítése, amelyet a legjobb már a gyermekkortól megkezdeni. A kormány kiemelten támogatja az olyan kezdeményezéseket is, mint amilyen például a Pénzmesterek verseny, de a magam részéről minden évben önkéntesként tartok órákat az iskolákban is” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Pénzügyi téren ügyesebbek a felnőttek, mint a fiatalok?

Az ÖPOSZ a verseny kapcsán országos kutatásban vizsgálta meg a különböző korosztályok pénzügyi tudatosságának, felkészültségének jellemzőit, illetve azt, hogy miként ítélik meg az egyes generációk a többiek pénzügyi ismereteit, attitűdjét. (A kérdésfeltevések során az egyszerűség kedvéért a 30 év felettieket aposztrofálták felnőttnek.)

A szűk többség – 56 százalék – szerint a 16-30 évesek nem igazán kezelik ügyesen a pénzügyeiket, és csak 20 százalék van ezzel ellentétes véleményen. Az idősebbek kapcsán ugyanakkor pont fordított a helyzet, vagyis róluk jóval kedvezőbben nyilatkoztak a megkérdezettek: felük véli úgy, hogy a 30 feletti felnőttek jól vagy inkább jól kezelik a pénzügyeiket, egyharmaduk szerint pedig nem túl ügyesek ezen a téren. 

Túl sokat költenek divatra, szórakozásra; kevésbé tudatosak, mint az idősebbek; csak a mának élnek – ez volt az a három állítás, amivel a leginkább egyetértettek a megkérdezettek, amikor a 16-30 évesek pénzügyi kérdésekhez való hozzáállását firtatták a kutatók. A jó hír az, hogy ezeket a negatív véleményeket nem osztja a többség, hiszen a fenti válaszlehetőségeket csak a megkérdezettek mintegy harmada jelölte meg. Ennél is jóval kevesebben tartják a fiatalokat felelőtlennek, lustának, aggódónak, de az idősebbekhez képest tudatosabbnak és kockázatvállalónak sem.

A fiataloknak rosszabb a véleménye magukról, mint az idősebbeknek

A kutatás egyik érdekes tanulsága, hogy a fiatalok több esetben is rosszabb véleménnyel vannak saját generációjukról, mint az idősebbek. Arra a kérdésre, hogy a mai fiatalok mennyire kezelik ügyesen a pénzügyeiket, az érintett 16-30 éves korosztály kétharmada válaszolt negatívan, miközben például az 50-59 éves korosztály esetében csak a megkérdezettek alig fele volt ilyen véleményen. Többé-kevésbé hasonló kép rajzolódott ki akkor is, amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy mi jellemzi leginkább a fiatalok hozzáállását a pénzügyi kérdésekhez. A 16-19 évesek közel fele például úgy vélte, hogy a fiatalok kevésbé tudatosak, mint az idősek, ezzel szemben az 50-es korosztály csupán negyede volt ezen az állásponton.

Más témáknál viszont nem ilyen élesek a generációs különbségek: a legtöbb korosztályban tízből négyen értettek egyet például azzal az állítással, hogy a fiatalok túl sokat költenek szórakozásra, divatra, valamint tízből hárman gondolták úgy, hogy a harminc alattiak csak a mának élnek.

Szintén érdekes eredmény, hogy miközben a fiatalok sok tekintetben rosszabb véleménnyel vannak a saját korosztályukról, mint ahogyan az idősebbek látják őket, a felnőttekről számos kérdésben pozitívabban nyilatkoztak, mint maguk a harminc felettiek. Azzal az állítással például, hogy a 30-60 évesek inkább jól vagy nagyon jól kezelik a pénzügyi kérdéseiket, a húsz év alattiak közel háromnegyede értett egyet, míg a harminc felettiek esetében az 50 százalékot sem érte el a pozitív vélemények aránya.

„Ha a pénzügyi döntések terén kevésbé is látják magukat tudatosnak a fiatalok, ennek felismerése fontos lépés lehet ahhoz, hogy a szükséges ismereteket időben elsajátítsák. Ez a küldetése a Pénzmesterek versenynek is” – mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. „A Pénztárszövetség egyik kiemelt célja, hogy tudatosítsa: nem lehet elég korán elkezdeni az öngondoskodást. Egyrészt így tud rutinná válni, beépülni a mindennapi pénzügyi döntések sorába, másrészt minél fiatalabb korban kezdi el valaki, annál hatékonyabbá válik a takarékoskodás, annál több olyan pénzügyi lehetőséget tud igénybe venni, mint amilyen például az egészség- és nyugdíjpénztárak esetében az adóvisszatérítés”.

Te mit gondolsz a személyi kölcsönről? Mondd el véleményed!

A kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab-bel együttműködve készül, az eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. A kérdőív anonim és önkéntes, a válaszokat 2024. március 29. és április 14. között várjuk.

Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted a kutatásunkat!