Brutál pénzeső hullott ezekre a magyarokra idén: te köztük voltál?

A korábbi inflációs hullám következményeként 2025-ben soha nem látott mértékű kifizetések történtek a lakossági állampapírok piacán. Az inflációkövető kötvényekből összesen mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke áramlott ki, ami érdemben megváltoztatta a befektetési piac dinamikáját.

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) népszerűségét az adta, hogy kamatozása közvetlenül követte az inflációt. A 2023-as, 17,6 százalékos átlagos infláció alapján 2025-ben akár 19,1 százalékos kamatot is fizethetett, figyelembe véve az 1,5 százalékpontos kamatprémiumot. A befektetők tudatosan éltek ezzel a lehetőséggel: 2024-es csúcspontján több mint 7100 milliárd forintot tartottak inflációkövető állampapírokban.

A Portfolio számításai szerint 2025-ben körülbelül 1244 milliárd forint kamatot fizettek ki a PMÁP-tulajdonosoknak, emellett 473 milliárd forintnyi tőke is lejárt. Az év első tizenegy hónapjában – az új vásárlások hatásával korrigálva – nettó 2708 milliárd forint áramlott ki a Prémium Magyar Állampapírokból. Összességében 4425 milliárd forintnyi PMÁP-kifizetés valósult meg január és november között.

A magas kamatok kézhezvétele után a háztartások jelentős átcsoportosításba kezdtek. A 2025-ben induló új kamatperiódusokban az inflációkövető papírok már legfeljebb 5,2 százalékos hozamot kínáltak, ezért sok megtakarító inkább a kedvezőbb, akár 7 százalék feletti kamatot biztosító alternatívák felé fordult. Ilyen volt például a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) vagy a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP).

Ennek hatására a PMÁP-állomány az év eleji 6961 milliárd forintról november végére 3780 milliárd forintra csökkent, ami 46 százalékos visszaesésnek felel meg. Az átrendeződés legnagyobb nyertese a Fix Magyar Állampapír volt: állománya 1017 milliárd forintról 3488 milliárd forintra emelkedett. A Bónusz Magyar Állampapír állománya szintén látványosan bővült, 1209 milliárd forintról 2072 milliárd forintra.

A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint az inflációkövető kötvényekből az első félévben kiáramló összeg mintegy egynegyede a FixMÁP-ban landolt. A források 16 százaléka BMÁP-ba, további 9 százaléka pedig egyéb állampapírokba – például diszkont kincstárjegyekbe – áramlott.

A befektetési alapkezelők várakozásaihoz képest vegyes eredményeket értek el. Bár az első tizenegy hónapban 1541 milliárd forintos nettó értékesítést könyvelhettek el, ez elmaradt a korábbi reményektől. A Magyar Nemzeti Bank őszi megtakarítási jelentése szerint a PMÁP-ból felszabaduló összegeknek mindössze körülbelül 10 százalékát fektették be a háztartások befektetési alapokba és részvényekbe.

A lakáspiac szintén a nagy kifizetések nyertese lett. Az MNB májusi lakáspiaci jelentése alapján 2024 negyedik és 2025 első negyedévében összesen közel 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet áramlott az új lakások piacára, hozzájárulva az árak és a kereslet élénküléséhez.

Az Államadósság Kezelő Központ eredetileg 1323 milliárd forintos nettó lakossági állampapír-állománynövekedést tervezett 2025-re, ám a tényleges bővülés várhatóan csak 800–900 milliárd forint között alakul. Október végéig ebből mindössze 215 milliárd forint realizálódott. A magyar lakosság októberben névértéken 13 149 milliárd forint állampapírt tartott, ami éves összevetésben 1,67 százalékos növekedésnek felel meg.

A bankszektor szintén aktív állampapír-vásárló maradt. Október végén a bankok 13 092 milliárd forintnyi állampapírt birtokoltak, ami az év első tíz hónapjában 3,8 százalékos bővülést jelentett. Számukra az állampapír-vásárlást különösen vonzóvá tette a banki különadó mérséklése.

Az év végére várhatóan a forintban denominált intézményi piac az államadósság mintegy 48 százalékát fogja képviselni. A devizában finanszírozó intézményi piac részesedése hozzávetőleg 29 százalék lehet, míg a lakossági piac részaránya körülbelül 23 százalékra tehető.