Búcsút inthetünk az 5 forintosoknak? Megszólalt az MNB

Múlt héten megjelent cikkünkben számoltunk be arról, hogy már csak év végéig fizethetünk a 2015 előtt gyártott húszezresekkel, illetve

Ezúttal viszont három, a hazai készpénzforgalmat, és természetesen a lakosság fizetési szokásait jelentősen befolyásoló, na és a sajtóban rendre felbukkanó pletykának jártunk utána. Jelesen annak, hogy

• kivonják-e a forgalomból az 5 forintos érmét?

• érmére cserélik-e az 500 forintos bankjegyet?

• bevezetik-e az 50 ezer forintos bankjegyet?

Milliárdok mennek el évente

Mielőtt azonban alaposabban is górcső alá vennénk a szóbeszédet, nézzük, mit mutatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) készpénzforgalmi, illetve készpénzgyártási statisztikái.

Az MNB éves jelentése szerint a forgalomban lévő készpénzállomány értéke a tavalyi év végén 4305 milliárd forint volt, amely 15 százalékos, 569 milliárd forintos bővülést jelent az előző évhez képest. A készpénzállomány növekedése valószínűsíthetően arra vezethető vissza, hogy az elmúlt évben - a csökkenő inflációs környezettel párhuzamosan - mérséklődtek a betéti kamatok, így a készpénztartással összefüggő kamatveszteség tovább csökkent, de a kiskereskedelmi forgalom bővülése is pozitívan hathatott a készpénzkeresletre.

A forgalomban lévő állomány mennyiségének növekedéséhez egyébként a 20 ezer forintos címlet 10 százalékos, a 10 ezres 28 százalékos, az 5 ezer forintos 5 százalékos, a 2 ezres címlet 4 százalékos, az ezres 6 százalékos, míg az 500-as 4 százalékos bővüléssel járult hozzá.

Mindez persze nem volt olcsó mulatság: az MNB készpénzgyártatással összefüggő ráfordításai 2015-ben bruttó 10,9 milliárd forintot tettek ki. Az előző évekhez viszonyított növekedés elsősorban az új, fejlesztett bankjegyekkel összefüggő magasabb gyártási igényre vezethető vissza.

Na de nézzük, van-e alapja az érméket, illetve a bankjegyeket érintő pletykáknak.

Mi lesz az 5 forintosokkal?

Az 5 forintos bevonásáról szóló pletyka alapját az adja, hogy egyre több magyar nem tud mit kezdeni az 5 forintos érmékkel; vásárlóértéke ugyanis önmagában már aligha van, a boltosok viszont előszeretettel adnak vissza belőle - enyhe túlzással - akár 50 forintnyit is.

Így többnyire csak a pénztárcákat nehezíti az apró, de sok családnál már otthon is a fiók mélyén kallódnak, vagy jobb esetben egy befőttes üvegben várnak a beváltásra. Sőt, kiskereskedőktől származó információink szerint

Valahogy úgy, ahogy néhány évvel ezelőtt volt az 1 és 2 forintosokkal, míg a Jegybank meg nem elégelte a helyzetet és ki nem vonta legkisebb érméinket a forgalomból. Akkor arra hivatkoztak, hogy a döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményez, a jókora lemorzsolódási arány mellett ugyanis az előállítási költség is rendkívül magas volt.

Az MNB-től származó friss információink szerint ez azonban nem áll fenn az 5 forintos érméinknél. Annak ellenére sem, hogy a Jegybank tapasztalatai szerint az érmék esetében a forgalombővülés mellett, a bankjegyekhez képest kis értékük miatt, számolni kell "kicsapódással" is, mivel ezeket a lakosság gyűjtögetheti, vagy éppen a hazautazó turisták zsebében maradva nem kerülnek elköltésre, visszaváltásra.

Az MNB tájékoztatása szerint ennek oka elsősorban az, hogy ezek a címletek a készpénzforgalomban játszott fizetési szerepükön túl vagyonfelhalmozási funkciót is betöltenek. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy éppen ebből a szempontból akár kontraproduktív is lehetne egy estleges bevezetés, hiszen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben egy nagyobb címlet még inkább a párnaciha felé terelhetné a háztartásokat. Ez viszont öngondoskodási szempontból, legalábbis a biztonságosnak tekinthető konstrukciók oldaláról nézve, meglehetősen súlyos következményekkel járna.