Ezzel a módszerrel kerülheted el a nyugdíjkrízist: egyre többen vágnak bele

Ahogy egész Európára, úgy Magyarországra is jellemző a társadalom elöregedése, így a nyugdíjra jogosultak számának emelkedése az aktív munkaképes korúak számához képest. Ennek az a következménye, hogy az aktív korú lakosság által az államkasszába befizetett járulékok összege idővel nem lesz képes fedezni a nyugdíjcélú kifizetéseket, aminek az lehet a hatása, hogy  kevesebb fejenkénti nyugdíjcélú kifizetésre kerül sor az arra jogosultak számára.

Éppen ezért fontos, hogy az emberek már fiatalon elkezdjenek foglalkozni a nyugdíjcélú megtakarítással, hiszen minél hamarabb kezdenek el félretenni, értelemszerűen annál nagyobb összeg áll majd rendelkezésükre a nyugdíjkorhatár elérésekor. Habár egyre fontosabbá válik ez a téma, a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjainak száma az elmúlt másfél évben stagnált, és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének 2021. első negyedéves eredményei is ezt mutatják, miután a pénztári tagok száma minimálisan, de csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai 2021 első félévében átlagosan 18 ezer forintot tettek félre havonta. A tagdíjukat legtöbben csoportos beszedési megbízással fizetik be, ennek átlagos havi összege 11 ezer forint, de sokan fizetnek be kártyás fizetés formájában (is), itt az átlagos havi összeg 55 ezer forint. Jellemzően az év utolsó két hónapjában ugrik meg a kártyás befizetések mértéke, ennek oka elsősorban az adóoptimalizálási szándék, valamint a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár ilyenkor jellemző befizetést ösztönző kampánya:

2020 novemberében átlagosan 164 ezer forintot tettek félre a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyfelei, míg decemberben ez a szám 211 ezer forint volt.

A nyugdíjcélú megtakarításnál hosszú távban érdemes gondolkodni, a várható hozamokat pedig 10-15 éves időtávban vizsgálni, így tudjuk kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb kockázati szintet. A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár esetében az Aktív portfólió nettó 6,82 százalékos hozamot produkált a 2006-2020-as időtávban, amely eredménnyel a befektetési politikájában szerepelő benchmark portfóliók között az első helyen állt. Hogy miért kell hosszú távban gondolkodni, azt egy egyszerű példaszámítással érdemes szemléltetni.

Ha valaki harminc éven át havi 20 ezer forintot tesz félre, akkor 5,5 százalékos éves hozammal, valamint az aktuális SZJA visszatérítés kihasználásával (20 százaléka visszatérítés a befizetései után a befizetett SZJA-ból, maximum 150 ezer forint/év) 21,2 millió forint megtakarítással rendelkezik majd.

Ráadásul az egyéni befizetések mellett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás is létezik, ide tartozik például a cafeteria-keret részeként elérhető befizetés is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztári tagok a munkáltatói hozzájárulás 20 százalékát (maximum 150 ezer forintot) adó-visszatérítés formájában visszakapják nyugdíjpénztári számlájukra, épp úgy, mint az egyéni befizetések esetén. Ajánlott tehát alaposan átgondolni a lehetőségeket, és megfontolt döntést hozni a nyugdíjas évek pénzügyi biztonsága érdekében, hiszen igen kedvező lehetőségek segítik növelni a megtakarításokat.