Özvegyi nyugdíj változás: így szigorodik, kinek és meddig jár özvegyi nyugdíj 2026-ban

Cikkünkben minden fontos kérdést megválaszolunk az özvegyi nyugdíj feltételei kapcsán. Amellett, hogy megtudhatod, mely feltételeket érinti az özvegyi nyugdíj változás 2026-ban, illetve hogy az özvegyi nyugdíj meddig jár, annak is utánajárunk, hogy folyósítható-e az öregségi és özvegyi nyugdíj együtt. Nézzük, hogyan zajlik az igénylés folyamata, mit érdemes tudni az özvegyi nyugdíj feléledése kapcsán és érinti-e a novemberi nyugdíjemelés az özvegyi nyugdíj mértékét!

Mi az özvegyi nyugdíj lényege?

Az özvegyi nyugdíj eseteit és a juttatás igénylésének, folyósításának szabályrendszerét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény írja le. Az özvegyi nyugdíj a magyarországi nyugellátások egy speciális típusa, ami az elhunyt nyugellátásra jogosult vagy nem jogosult személyek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának vagy elvált házastársának jár, amennyiben ez elhunytra és özvegyére nézve is teljesülnek a feltételek (ezek az együttélés körülményeire, a pár életkorára, szolgálati idejére vonatkoznak).

A hatályos jogszabályok szerint egy özvegy összesen három alkalommal kaphat elhunyt élettársa vagy házastársa után özvegyi nyugdíjat. Első alkalommal ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, amit közvetlenül a társ halála után folyósítanak. Ennek lejárta után a juttatást még kétszer lehet „feléleszteni”, amennyiben az özvegy életében olyan nehezítő körülmények következnek be (pl. megváltozott munkaképesség), amelyek a továbbiakban is jogosulttá teszik az ellátás igénybevételére. Az özvegyi nyugdíj a második feléledését követően végleges, élethosszig tartó ellátássá válik.

Özvegyi nyugdíj változás 2026: mik az új feltételek?

A Magyarország 2026. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény elfogadásával a Kormány módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény egyes, az özvegyi nyugdíj feltételeit érintő rendelkezéseit. Az jogszabály 2026. január 1-jén lép hatályba, azonban az új rendelkezéseket csak a jogszerző 2026. június 30-át követő elhalálozásának esetén kell alkalmazni. A jogszerző 2026. július 1-jét megelőző elhalálozása esetén még a korábbi feltételrendszer szerint jár az özvegyi nyugdíj.

Az özvegyi nyugdíj változás nem érinti az elhunyt jogszerzőre vonatkozó előfeltételeket, azonban a juttatás igénylőire, azaz a túlélő házastársakra 2026. júliusától új szabályok vonatkoznak. A következő újdonságokkal érdemes tisztában lennünk az özvegyi nyugdíj változás kapcsán:

Bővül a különélő házastársak jogköre

A különélő házastárs az együtt élő házastárssal megegyező feltételek szerint jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra, ha fennáll házastársi kötelékük (jelenleg különélés esetén az özvegyi nyugdíj 1 év után már csak meghatározott esetben, házastársi tartásdíj fizetése mellett jogosító tényező). Tehát: 2026-tól, aki bármilyen okból nem él együtt házastársával, ugyanúgy jogosult lesz özvegyi nyugdíjra, mintha együtt éltek volna.

Szűkül az élettársi kapcsolatban élők jogköre

2026-tól a kellő együttélési idővel rendelkező élettársaknak is csak akkor keletkezik özvegyi nyugdíj jogosultsága, ha a jogszerző halálakor egyik félnek sincs fennálló házassági köteléke harmadik személlyel (vagyis kizáró ok lesz, ha új élettársával él, de hivatalosan nem vált el). Eddig özvegyi nyugdíjat kaphattak azok, akik legalább 1 évig együtt éltek élettársukkal és volt közös gyermekük, vagy legalább 10 éve megszakítás nélkül élettársi kapcsolatban éltek.

Bővül a nyugdíjkorhatár betöltését követően házasodók jogköre

Kedvezőbbek lesznek az özvegyi nyugdíj feltételei azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot. A korábbi szabályok szerint, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után házasodik meg, és nem születik társával közös gyermeke, akkor legalább 5 éves, házastársi kötelékben töltött együttélés szükséges az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez. 2026-tól ha a házastársi kapcsolat fennállási ideje nem éri el az 5 évet, de azt megelőzően legalább 10 évig élettársi kapcsolatban éltek, akkor a két időszak együtt számítva már jogosultságot ad az özvegyi nyugdíjra.

Az özvegyi nyugdíjat érintő nyugdíjelemelés

A fenti, 2026-ban élesedő módosításokat leszámítva 2025-ben az özvegyi nyugdíj feltételrendszerét egyéb változás nem érintette, az általános nyugdíjemelést leszámítva. 2025 januárjában 3,2%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak és a nyugdíjhoz kapcsolódó egyéb ellátások összegei, köztük az özvegyi nyugdíj mértéke is.

2025 novemberében megérkezett a visszamenőleges nyugdíjkorrekció: novembertől 1,6%-kal magasabb összegű nyugdíj és ahhoz kapcsolódó egyéb ellátás jár a jogosultaknak. A Pénzcentrum novemberi nyugdíjemelés kalkulátora megmutatja, mekkora összeget jelent ez a gyakorlatban. Az 1,6%-os korrekciós emeléssel növelt összegű 2025. decemberi nyugdíjat 2026. januárban a 2026-ra szóló költségvetési törvényben jelzett 3,6%-os inflációnak megfelelően 3,6%-kal fogják emelni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2025 november: itt a friss kalkulátor, pontosan ennyi pluszpénzt kapnak az idősek hamarosan

Döntött a kormány a 2025. novemberi nyugdíjemelés mértékéről. Hogy pontosan mennyi lesz az egyösszegű korrekció és az emelt nyugdíj összege, megmutatja a Pénzcentrum novemberi nyugdíj emelés kalkulátora.

Az özvegyi nyugdíj feltételei az elhunyt részéről

Ahhoz, hogy egy özvegy számára özvegyi nyugdíjat folyósíthassanak, az elhunyt (vagy eltűntnek nyilvánított személy) és az özvegy részéről is teljesülnie kell bizonyos feltételeknek. Az özvegyi nyugdíj feltételei alapvetően az elhunyt életkorát és szolgálati idejét vizsgálják, amelybe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági ellátás és a felsőoktatási intézményben nappali tagozaton folytatott tanulmányok időtartama is beleszámolandó (1998. január 1-ig, egy képesítés erejéig). Azok az elhunyt személyek után jár az özvegyi nyugdíj, akik:

• saját jogú öregségi nyugdíjban részesülnek (nyugdíjasként hunytak el) vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban részesülnek, vagy halálukig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezték;
• 22 éves koruk előtt és az iskolai tanulmányaik megszűnését követő 180 napon belül vagy minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunynak el;
• 22-25 éves koruk közt hunynak el, minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• 25-30 éves koruk közt hunynak el, minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• 30-35 éves koruk közt hunynak el, minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• 35-45 éves koruk közt hunynak el, minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
• 45. életévüket betöltve veszítik életüket, minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal a hátuk mögött.

Amennyiben az elhunyt személy még életében nem teljesítette a fent leírt, életkorához hozzárendelt szolgálati időt, ám egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerezett, és ezt követően nem volt szolgálati idejében 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségre visszavezethető megszakítás, szintén jár utána az özvegyi nyugdíj.

Az ellátásra jogosultak köre: az özvegyi nyugdíj kinek jár?

Az özvegyi nyugdíj nem csak a megözvegyült házastárs számára járhat, hanem az élettársnak, a különélő házastársnak és bizonyos esetekben az elvált házastársnak is. A fentiekben részletezett özvegyi nyugdíj változás 2026-tól leginkább ezeket a feltételeket érinti, azonban a jogszerző társ 2026. június 30-ig bekövetkező halála esetéig az alábbi feltételek vannak érvényben:

• Élettársi özvegyi nyugdíj (változik): akkor jár, ha a pár élettársi kapcsolatban a halál bekövetkeztét megelőzően legalább 10 éve, megszakítás nélkül, bizonyíthatóan (a jogosultság elismeréséhez szükséges időtartam alatt azonos lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkeztek, és az együttélés ellenkezőjére utaló tény, körülmény nem merül fel az eljárás során) együtt élt, vagy ha minimum 1 éve, megszakítás nélkül együtt éltek és van közös gyermekük. Kivétel: nem jár azoknak, akik az élettársi kapcsolatuk megléte alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesültek. Kizáró ok 2026. július 1-től, ha az egyik félnek harmadik személlyel házastársi kapcsolata van.
• Különélő özvegyi nyugdíj (változik): különélés esetén az özvegyi nyugdíj 1 év különélést követően csak meghatározott esetben, házastársi tartásdíj fizetése mellett jogosító tényező. 2026. július 1-től a különélő házastárs is az együtt élővel egyenrangú jogosult lesz.
• Elvált özvegyi nyugdíj (nem változik): kizárólag akkor jár, ha az özvegy a volt házastársa haláláig tartásdíjban, köznyelven „asszonytartásban” részesült, vagy ha az özvegy részére a bíróság házastársi tartásdíjat állapított meg. Az özvegyi nyugdíj összege nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.
• Nyugdíjkorhatár betöltését követően kötött házasság (változik): ha a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíj folyósítására, ha a párnak már van közös gyermeke korábbi együttélésükből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva minimum 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt. 2026. július 1-től: ha a házastársi kapcsolat nem áll fenn 5 éve, de azt megelőzően legalább 10 évig élettársi kapcsolatban éltek, ez az időszak is beleszámít a jogosultsági időbe.

EZ IS ÉRDEKELHET

Özvegyi nyugdíj 2025: így nyújtható be a kérelem, ezek a feltételei, összege

Az özvegyi nyugdíj feltételei: mire jó az özvegyi nyugdíj kérelem, az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejárta után mi a teendő, öregségi és özvegyi nyugdíj folyósítható-e együtt?

Az özvegyi nyugdíj feléledése: meddig jár az özvegyi nyugdíj?

Egy özvegy összesen 3 alkalommal kaphat özvegyi nyugdíjat: először ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, ezt követi az özvegyi nyugdíj első és második feléledése. Utóbbi esetben véglegessé válik a juttatás. Nézzük, az özvegyi nyugdíj meddig jár, melyik esetben mik a jogszabályi előírások!

1. Ideiglenes özvegyi nyugdíj

Átmeneti segítséget nyújt az özvegy részére, ami életkorára, egészségi állapotára, árvaellátásra jogosult gyermekére való tekintet nélkül egyformán jár minden jogosultnak. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1 év után megszűnik. Kivétel: a juttatás 1,5 évnél fiatalabb közös gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig folyósítható, tartósan beteg/fogyatékos gyermek esetén a gyermek 3. életévének betöltéséig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának a 60%-a.

2. Az özvegyi nyugdíj első feléledése

Az özvegyi nyugdíj feléledése kizárólag akkor lehetséges, ha az özvegy életében a lenti nehezítő körülmények állnak fenn. A juttatás azoknak jár:

• akik az elhunyt házastársuk, élettársuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt;
• akiknek az egészségügyi állapota legfeljebb 50%-os (megváltozott munkaképességű személyek);
• akik legalább 2 gyermeket vagy egy tartósan beteg/fogyatékkal élő gyermeket nevelnek és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak;
• továbbá akiknél az előző két özvegyi nyugdíj feltétel közül valamelyik létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül.

A fenti alapfeltételeken felül jogosító tényezőnek számít:

• ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti a (haláleset évében érvényes) öregségi nyugdíjkorhatárt (kizáró ok: nők kedvezményes nyugdíjba vonulása);
• elvált özvegyeknél: kizárólag akkor éledhet fel, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.

A feléledt özvegyi nyugdíj megszűnik, amennyiben:

• az özvegy még az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt új házasságot köt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
• ha az özvegy már nem minősül megváltozott munkaképességűnek (az egészségi állapota meghaladja az 50%-ot);
• ha már egyik gyermekét sem illeti meg az árvaellátás juttatása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Leszázalékolás feltételei, menete, összege 2025-ben: ilyen betegségre jár a rokkantsági ellátás

Milyen betegségre jár a leszázalékolás, hogyan zajlik a leszázalékolás menete és mik a leszázalékolás feltételei? Kinek jár a rokkantsági ellátás, mennyi a leszázalékolás összege?

3. Az özvegyi nyugdíj második feléledése (végleges özvegyi nyugdíj)

Az özvegyi nyugdíj újbóli feléledésének, egyben véglegessé válásának két jogosító feltétele van:

• az özvegynek a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül be kell töltenie az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt (a társ 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén 15 éven belül);
• vagy az özvegy egészségi állapota legfeljebb az 50%-ra romlik (megváltozott munkaképességű).

Az özvegyi nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj első és második feléledését követően, ha a jogosult egyéb járadékban nem részesül, az elhunyt társ öregségi nyugdíjának a 60%-a. Ha az özvegy részesül egyéb járadékban (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék), vagy árvaellátásra jogosult gyermekek eltartása címén kapja az özvegyi nyugdíjat, az elhunyt nyugdíjának a 30%-ra lesz jogosult.

Az özvegyi nyugdíj folyósítása: öregségi és özvegyi nyugdíj együtt is jár?

Az özvegyi nyugdíj akkortól folyósítható, amikor a társ halálának vagy eltűnésének megállapításáról jogerős bírósági végzés születik. A folyósítás kezdőnapja a végzésben megállapított halál (vagy eltűnés) dátuma. Öregségi és özvegyi nyugdíj együtt (ugyanígy a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék), egyszerre is folyósíthatók.

Az együttes folyósítás alapszabálya, hogy 60%-os juttatás esetén a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj/baleseti özvegyi nyugdíj 2025. január 1-től legfeljebb havi 151 985 Ft összeghatárig kerülhet folyósításra egyszerre. Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén járó 30%-os özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának az összegére való tekintet nélkül jár.

Hogyan történhet az özvegyi nyugdíj igénylése?

Így, hogy tudjuk, az özvegyi nyugdíj kinek jár, meddig jár, mennyi az összege és milyen feltételeknek kell teljesülnie, nézzük, hogyan zajlik az igénylés folyamata! Az alábbi módokon kezdeményezhető az ellátás folyósítása:

• Személyes ügyintézés: az illetékes fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalnál intézhető. Öregségi nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban részesülő elhunyt esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatain kérvényezhető.
• Postai ügyintézés: az illetékes fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal postacímére küldve (postacím egységesen: Budapest 1916); nyugdíjas elhunyt esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell postán küldeni a dokumentumokat (postacím egységesen: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, Budapest 1820).
• Elektronikus ügyintézés: mindkét esetben Ügyfélkapu+ regisztrációval, a magyarorszag.hu oldalon keresztül intézhető.

Özvegyi nyugdíj igénylése nyomtatványok: mi kell a papírmunkához?

Az ügyintézést befolyásolja, hogy az elhunyt jogszerző részesült vagy nem részesült életében nyugellátásban – ennek megfelelően két külön kérelem közül tud az igénylő választani:

• nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban részesült elhunyt esetén leadandó özvegyi nyugdíj kérelem;
• nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban NEM részesült elhunyt esetén leadandó özvegyi nyugdíj kérelem.

Az özvegyi nyugdíj igényléshez szükséges nyomtatványok önmagukban nem elegendők az ellátás folyósításához. A helyesen kitöltött kérelem mellet a következő dokumentumokat is be kell mutatni:

• házastársaknak: házassági anyakönyvi kivonat;
• élettársaknak: élettársi anyakönyvi kivonat (a bizonyításhoz a lakcímkártya felmutatását kérhetik, amellyel bizonyíthatja az özvegy, hogy az elhunyttal együtt élt – egyéb esetben tanúnyilatkozatra lehet szükség);
• elváltaknak: a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozat vagy egy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozat;
• megváltozott munkaképességűeknek: az egészségi állapotukat minősítő, rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakhatósági állásfoglalása szükséges (ennek hiányában be kell mutatniuk a munkaképesség-változás véleményezése céljából kiállított háziorvosi beutalót és az EESZT-ben nyilvántartott egészségügyi dokumentumaikat).

Egyéb esetekben a következő igazoló dokumentumok lehetnek szükségesek:

• árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén igényelt özvegyi nyugdíj igénylése esetén a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata(i);
• tartósan beteg/fogyatékkal élő 18 év alatt gyermek nevelése esetén: emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot alátámasztó igazolás vagy szakorvosi igazolás;
• tartósan beteg/fogyatékkal élő 18 év fölötti gyermek nevelése esetén: a gyermek megváltozott munkaképességét, magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultságát alátámasztó rehabilitációs szakértői szerv által kiadott szakvélemény és szakhatósági állásfoglalás bemutatása szükséges. Ugyanígy megfelel a családtámogatási kifizetőhely, illetve a családtámogatási ügyekben eljáró kormányhivatal által kiállított dokumentum is (ezek hiányában a gyermek egészségügyi dokumentációját vizsgálják).

EZ IS ÉRDEKELHET

Családi pótlék összege 2025-ben: eddig jár, így kell igényelni

Családi pótlék 2025: mennyi a családi pótlék összege, mikortól jár a családi pótlék, a családi pótlék meddig jár hány éves korig folyósítják, mikor lesz családi pótlék utalás?

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása nem hivatalból történik, azaz nem jár automatikusan az özvegy számára, neki kell kérvényeznie az ellátást. A kérelmet az özvegynek célszerű a haláleset bekövetkezését követően mihamarabb leadnia – ehhez szükséges az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata (vagy az elhunyt személyt halottnak/eltűntnek nyilvánító bírói végzés) is.

Az özvegyi nyugdíj ügyintézési határidő alapesetben 45 nap, indokolt esetben 60 nap. Az eljárás illetékmentes. Az özvegyi nyugdíj igénylése visszamenőleg 6 hónapig (jogerős bírósági végzéssel hosszabb időre visszamenőleg) lehetséges, ha a gyászoló valamilyen okból kifolyólag mégsem adta le az özvegyi nyugdíj igénylése nyomtatványt. A szükséges nyomtatványokat a Magyar Államkincstár oldaláról tudjuk letölteni.