Súlyos ítélet született, veszélyben a ma ismert nyugdíjrendszer: ennek rengeteg magyar nagyon nem fog örülni

Az európai nyugdíjrendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik az elöregedő társadalmak és a tartósan alacsony születésszám miatt. Egy hat országra kiterjedő YouGov-felmérés jól mutatja, mekkora kihívással szembesülnek a kormányok, amikor a közvéleményt próbálják meggyőzni a változtatások szükségességéről - számolt be róla a Guardian.

Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban a megkérdezettek 52–61 százaléka szerint a nyugdíjrendszer már most megfizethetetlen. Lengyelországban 45 százalék látja így a helyzetet, míg az Egyesült Királyságban csak 32 százalék gondolja ugyanezt.

A jövőt illetően még borúlátóbbak az emberek. Mind a hat vizsgált országban a válaszadók 49–66 százaléka úgy véli, hogy mire a mai harmincasok és negyvenesek nyugdíjba vonulnak, az állami rendszer addigra fenntarthatatlanná válik.

A nyugdíjasok ennél jóval derűlátóbbak. A brit nyugdíjasok 62 százaléka gondolja úgy, hogy a rendszer jelenleg megfizethető, miközben az aktív korúaknál ez az arány mindössze 27 százalék.

Bár a legtöbben elismerik, hogy fenntarthatósági problémák vannak, a megkérdezettek 53–83 százaléka szerint a nyugdíjak összege túl alacsony. Ezt a vélekedést maguk a nyugdíjasok még erősebben osztják: körükben 72–88 százalék érzi kevésnek a juttatásokat.

A még dolgozók többsége sem számít gondtalan időskorra. Németországban és az Egyesült Királyságban az aktív keresők 57 százaléka, Olaszországban pedig 72 százaléka nem bízik abban, hogy kényelmes nyugdíjasévek várnak rá.

A felmérés szerint mind a hat országban elutasítják a klasszikus megszorító lépéseket: a nyugdíjkorhatár emelését, a munkavállalók adóterheinek növelését és a nyugdíjak csökkentését. A korhatáremeléssel szembeni ellenállás különösen erős: Franciaországban a válaszadók 47, Németországban 65 százaléka utasítja el a lépést.

• A nyugdíjcsökkentés még népszerűtlenebb. Németországban a megkérdezettek 81, Olaszországban 61 százaléka ellenzi, hogy a jövőben alacsonyabb állami nyugdíjat fizessenek.
• Némi támogatást kap ugyanakkor a kötelező magán- vagy munkahelyi nyugdíj-előtakarékosság bevezetése. Az Egyesült Királyságban a válaszadók 57, Németországban 49, Franciaországban 41 százaléka támogatná az ilyen típusú kiegészítő megtakarításokat.
• Az idősebb munkavállalók továbbfoglalkoztatásának állami ösztönzését Lengyelországban 57, Németországban és Franciaországban 42 százalék látná szívesen. Ez a megoldás inkább a munkaerőpiac felől közelíti a nyugdíjrendszer problémáit.

Az olaszok különösen nyitottnak mutatkoznak a tehetősebbeket érintő intézkedésekre. Kétharmaduk (66 százalék) egyetért azzal, hogy a jómódú nyugdíjasokat magasabb adó terhelje, és 52 százalékuk azt is elfogadná, hogy a magas jövedelműek egyáltalán ne kapjanak állami nyugdíjat.

Mind a hat vizsgált országban többen vélik úgy, hogy az átlagosnál magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek kellene nagyobb részt vállalniuk az alacsony jövedelmű nyugdíjasok ellátásának finanszírozásából. Szerintük nem a fiatalabb generációkra kellene még több terhet tenni.

A válaszadók attitűdjeit erősen meghatározza saját helyzetük. A nyugdíjasok mindenekelőtt a nyugdíjak csökkentését ellenzik, míg az aktív dolgozók elsősorban a nyugdíjkorhatár emelését és a rájuk vonatkozó adóemelést utasítják el.