Ebből nagy baj lesz: visszafordíthatatlan, és egyre súlyosabb a tanárhiány Magyarországon

2231 pályakezdő pedagógus kezdte meg a munkát a 2023/2024-es tanévben a 2023. októberi köznevelési statisztika alapján - erről lapunk is beszámolt tegnap az Oktatási Hivatal adatai alapján. Ez a szám azért riasztóan kevés, mert éppen csak a negyede annak, mint akik 2018-ban elkezdték a tanárképzést, ami öt évig tart, tehát elméletileg tavaly nyáron végeztek, és szeptemberben már munkába állhattak volna.

A pályakezdő pedagógusok száma az idei tanévben kicsivel magasabb, mint az előző, 2022/2023-as tanév elején volt. Ez azonban szintén nem segít azon, hogy a magyar közoktatás továbbra is súlyos pedagógushiánnyal küzd, ráadásul január 1-től lépett életbe az a törvény, melynek értelmében a pedagógusok kikerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból, és átkerültek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. Ezt a törvényt komoly tiltakozáshullám kísérte, és a szerződés aláírása előtt sok további pedagógus hagyta el a pályát.

Folyamatosan csökken a tanárok száma

Mint a lenti grafikonon is megmutatjuk: az ezredforduló óta szinte folyamatosan csökken a pedagógusok száma minden tanévben. Csak néhány alkalommal lett több tanár, mint a megelőző időszakban, de most is évek óta tart a csökkenés.

A Pénzcentrum megkérdezte Gosztonyi Gábort, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét, mi áll amögött, hogy ismét ennyire kevés a végzett pedagógus, aki tanítani tudna.

Ez már egy több mint egy évtizede tartó tendencia. Ennek több oka lehet: a tanárszakokra viszonylag könnyebb bejutni, így az első, második félév után a diákok másik szakra mennek át; menet közben derül ki, hogy nem szeretnének tanítani (ebbe erősen belejátszik, hogy az elmúlt években a fizetés megalázóan alacsony, így megélhetési problémákkal kellene szembesülniük a fiatal pályakezdőknek), a versenyszféra elszívja a pályakezdőket (pl.a  természettudományos tárgyakat, idegen nyelvet, informatikát oktatók könnyebben és több pénzért tudnak elhelyezkedni cégeknél)

- írta az alelnök.

Még mindig sok a pályaelhagyó

Gosztonyi Gábor hozzátette azt is: nemhogy egyre kevesebb a végzett pedagógus, aki el tud helyezkedni, de folytatódik a pályaelhagyás is.

A tavalyi évben kb. 5 ezer fő hagyta el a pályát. Budapesten és az agglomerációban kiemelkedő a hiány. Emellett a hátrányos helyzetű településeken a legnagyobb a probléma

- válaszolta a Pénzcentrum megkeresésére a PSZ alelnöke. Elmondta azt is, hogy a pedagógushiány folyamatos, az a veszély azonban most nem fenyeget, hogy rendkívüli szünetet kelljen elrendelni.

Jelenleg ez a veszély most kisebb, mert belső  átcsoportosításokkal,  illetve óraadók alkalmazásával, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával igyekeznek elfedni a pedagógushiányt. Amiről tudunk, hogy november végén - decemberben a felerősödő járvány miatt sok helyen gondot okozott a helyettesítés, többször osztályokat kellett összevonni. Ez több helyen nem okozott gondot, mert a diákok közül is sokan hiányoztak

- írta válaszában Gosztonyi Gábor.

Több, mint ezren nem írtak alá

Megkerestük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is. Ő lapunk kérdésére azt mondta: nagyjából arra a számra számítottak, amennyien végül elhagyták a pedagógusi pályát a tanév kezdete óta.

A szeptemberben aláírt, majd idén januárban életbe lépett új szerződések miatt körülbelül 1000-1200 pedagógus hagyta el a pályát, ez a szám megegyezik azzal, amit mi előzetesen számoltunk is. Meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjba menések miatt a következő években még biztosan folytatódik az a tendencia, hogy csökkenni fog a tanárok száma

- mondta el Horváth Péter. Az elnök elmondta még azt is, hogy szerinte hogyan lehetne a fiataloknak vonzó legyen tanárnak menni.

Először is a szakma megbecsültségét kell kicsit "helyrehozni", mert jelenleg jól látjuk, hogy nem olyan, mint régen volt. Nyilván mi, pedagógusok is tehetünk ezért, és teszünk is. A második, amit meg kell említeni, hogy a bérfelzárkóztatásnak muszáj folytatódnia - az idei béremelés már egy jó lépés ebbe az irányba, de folytatni kell - most az a helyzet, hogy a tanárok átlagfizetése még mindig nem zárkózott fel a diplomás átlagbér szintjére. Az anyagi megbecsültség hiánya az egyik vezető oka annak, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben kezdik el egyáltalán a tanárképzést

- tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Felmérést készít a Pénzcentrum!