Alig kezdődött el az oktatás az iskolákban, közbeszólt a havazás: tanítás szünet, szombati tanítási nap jöhet?

Sokan emlékezhetnek olyan esetre, hogy az extrém havazás miatt nem kellett iskolába menni, mert az intézmények megközelíthetetlenné váltak. A hószünet ma is sok diák álma, és ahogy egy kicsit nagyobb hó esik, már buzgón reménykednek, hogy másnap jön az értesítés: nem kell iskolába menni a hó miatt. Cikkünkben most sorra vettük, mit ír pontosan a jogszabály, milyen esetben és milyen feltételekkel rendelhető el rendkívüli tanítási szünet.

Így lehetséges hószünet, rendkívüli tanítási szünet elrendelése az iskolákban

Ahogy régen, a jogszabály ma is lehetőséget ad arra, hogy az iskolák hószünetet rendeljenek el: akár akkor is, ha csak helyben lehetetlenítette el az iskolába járást a hóhelyzet, nem kell kivárni az országos szünet elrendelését. Az ilyen rendkívüli iskolai szünet viszont azzal jár, hogy egy másik napot majd le kell azt dolgozni, szombaton kell majd pótolni a kieső napot.

Január 5-én ért véget a hivatalos téli szünet, az első tanítási hét pedig helyből hatnapos volt, így egyáltalán nem ismeretlen a diákok számára a szombati tanítási nap. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 30. § második bekezdése azt írja, "alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható". Tehát a törvény lehetőséget ad arra, hogy szombaton is legyen tanítás bizonyos feltételekkel, cserébe elmaradhat egy hétköznapi tanítási nap.

A harmadik bekezdés szerint ugyanis "a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani". Az ötödik bekezdés pedig azt írja,

ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

• az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
• a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a kormányhivatal vezetőjének egyidejű értesítése mellett,
• a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el".

Vagyis ha a havazás, mint "rendkívüli időjárás" azt eredményezné, hogy "a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges", jöhet a hószünet. Viszont ha az intézményvezető rendkívüli tanítási szünetet rendel el, akkor lehetséges, hogy az egyik szombaton kell az elmaradt órákat a diákoknak pótolni.

Sőt a Belügyminisztérium (BM) január 5-én azt közölte, hogy amennyiben a fűtés meghibásodik, és két egymást követő napon a hőmérséklet nem éri el a 20 Celsius-fokot, az igazgató rendkívüli szünetet rendel el. Így akár fűtési gondok miatt is jöhet szünet az iskolákban. 

Közel a félév zárása

Az igazgatók azért is vannak nehéz helyzetben, hiszen most ért véget a téli szünet és a félév január 23-án zárul, így ebben a bő két hétben rengeteg a teendő a diákok féléves lezárása körül. Egy rendkívüli tanítási szünet tovább nehezítheti a tanárok dolgát. A hószünet napjait talán csak a második félévben lehet majd pótolni.

A tanulókat ez azonban nem érintheti hátrányosan. A 27/2025. (VII. 24.) BM rendelet
a 2025/2026. tanév rendjéről azt írja a 2. § 5. bekezdésében: "A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2026/2027. tanítási évben történő feldolgozásáról."

Mi a helyzet az igazgatói szünetekkel?

Az említett rendelet a 2025/2026. tanév rendjéről úgy rendelkezik a 3. Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok alpontjában a 6. §-ban, hogy "A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből – az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat kivételével – egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel.".

A 7. § negyedik bekezdése szerint az iskola a központilag elrendelt őszi, téli és tavaszi szünet mellett – "a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti". Tehát akár a téli szünetet is meg lehetett volna toldani, csak akkor még nem volt olyan nagy hó országszerte.

A rendeletben idézet részekben említett szüneteket nevezi a köznyelv igazgatói szünetnek: ezeket a napokat szokták iskolanapok, sportnapok, kirándulások pályaválasztási programok, stb. szervezésére felhasználni. A koronavírus világjárvány alatt, illetve a 2025. januári bombariadó után láthattunk arra példát, hogy intézmények, a rendkívüli helyzetre való tekintettel ezeket a napokat csoportosították át, amelyeket így nem kellett szombaton pótolni.

Arról az intézményigazgató, az iskola vezetősége, illetve a fenntartó - egyes esetekben jegyző, vagy kormányhivatal - hoz döntést, hogy a hóhelyzetre való tekintettel elrendelt tanítási szünetet miként "könyveli el". A rendkívüli tanítási szünet elrendelése járhat azzal is, hogy a diákoknak nemcsak január 10-én, hanem más szombati napokon is iskolába kell menniük a tél folyamán az elmaradt tanítási napokat pótolandó. 

Mi számít rendkívüli időjárásnak?

Arról nem rendelkezik a törvény vagy jogszabály, hogy a rendkívüli időjárás kategóriájába mi fér bele: nincs olyan kikötés, hogy kétméteres hónak kell esnie a hószünet elrendeléséhez. Ezt az iskolák vezetősége saját hatáskörben döntheti el, mikortól nem lehetséges az oktatás megszervezése az extrém időjárás miatt. A BM hétfőn azt ajánlotta, hogy mindenki kísérje fokozott figyelemmel a meteorológiai riasztásokat (https://met.hu/), az aktuális útviszonyokat (https://utinform.hu/), a hatóságok közleményeit, valamint használják a katasztrófavédelem ingyenesen letölthető tájékoztató alkalmazását (VÉSZ https://katasztrofavedelem.hu/37/vesz).

A HungaroMet által kiadott veszélyjelzés szerint több megyében is lehet extrém időjárás: január 7-én, szerdán Hajdú-Biharban, Békésben és Csongrád-Csanád területén 24 óra alatt 20 cm-t meghaladó friss hó várható. Veszprém vármegyében olyan hófúvást jeleznek, hogy a friss hóval fedett területeken a viharos szél magas hótorlaszokat emelhet. Csütörtökre nagyobb hó Szabolcs-Szatmár-Beregben várható, hófúvás pedig 6 megyében is jelentősen nehezítheti a közlekedést. 

Péntekre enyhül a havazás és hófúvás, viszont a fél országban, a Dunától keletre extrém hideget ígérnek: a hőmérséklet -15 °C alá csökkenhet. Helyenként ónos eső is elfordul majd az előrejelzés szerint. Az extrém időjárási jelenségek várhatóan a hétvégére az egész országban csillapodnak.