Egyre kevesebb magyar szerzi meg a nagyon fontos papírt: mi lesz így velük a munkaerőpiacon?

Az Oktatási Hivatal által közzétett nyelvvizsga-statisztikák szerint 2025 első félévében 56 430 személy jelentkezett idegen nyelvből vizsgázni. Közülük 43 831-en teljesítették sikeresen a megmérettetést. Az előző évhez képest ez is visszaesés: 2024-ben még 58 969-en vizsgáztak, és 46 649-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. Bár az OH tájékoztatása szerint a tárgyévre vonatkozó számok csak áprilistól válnak véglegessé, a rendelkezésre álló adatok alapján a csökkenő trend egyértelműen folytatódik - írja a Népszava.

A drámai visszaesés kezdete egyértelműen köthető a kormányzati intézkedésekhez. A kabinet 2020-ban, a koronavírus-világjárvány idején nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett a felsőoktatási hallgatók, valamint a korábban nyelvvizsga hiányában diplomájukat átvenni nem tudó személyek számára. Ezt követően 2023-ban végleg megszüntették a felsőfokú végzettség megszerzéséhez előírt kötelező nyelvvizsga-követelményt. Az intézkedések hatása azonnal megmutatkozott:

• a 2019-es 124 470 főről
• 2020-ra 86 026-ra,
• 2023-ra 66 307-re,
• majd 2024-re 58 969 főre apadt a vizsgára jelentkezők létszáma.

A negatív tendenciát az első sikeres nyelvvizsga díjának visszaigénylési lehetősége sem tudta megállítani, amelyet a Magyar Államkincstárnál lehet érvényesíteni.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont ügyvezetője szerint szervezetük prognózisa alapján 2025-ben további, mintegy 5 százalékos visszaesés várható. Bár ez mérsékeltebb ütem a korábbi évekhez képest, mégis újabb csökkenést jelent. Az elnök kiemelte, hogy az egyetemi korosztály körében tapasztalható a legdrasztikusabb létszámcsökkenés, ami súlyos következményekkel járt a nyelviskolák működésére. Megfogalmazása szerint "a lakossági piac lényegében összeomlott, a nyelviskolák piacát már főként a vállalati, intézményi oktatás jelenti".

Pozitív fejleményként értékelte ugyanakkor, hogy a felsőoktatási intézmények növekvő számban honorálják pluszpontokkal a nyelvvizsgát a felvételi eljárás során, noha ez a gyakorlat még nem tekinthető általánosnak.

A korosztályos megoszlás elemzése különösen szemléletesen mutatja a változásokat. A 20–24 éves korcsoportban tapasztalható a legszembetűnőbb visszaesés: míg 2019-ben 28 492 fiatal tett nyelvvizsgát ebből a korosztályból, 2024-re számuk 10 137-re, 2025-re pedig a jelenlegi adatok alapján 9850-re zsugorodott.

Hasonlóan drámai a helyzet a 25–29 évesek körében is: a 2019-es 14 766 főhöz képest 2025-re mindössze 2369-en vizsgáztak. A nyelvvizsgázók gerincét továbbra is a 14–19 éves korosztály adja, körükben azonban mintegy 20 ezres csökkenés következett be. Számuk a 2019-es 61 947 főről 2024-re 42 161-re, 2025-re pedig 39 269-re mérséklődött.

A vizsgázók létszámának zuhanása természetesen a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványok számában is tükröződik. Míg 2019-ben 82 369 sikeres nyelvvizsga-bizonyítványt adtak ki, addig 2024-ben már csak 46 649-et, a legfrissebb adatok szerint pedig 2025-ben mindössze 43 831-et.

A nyelvek népszerűségi sorrendje ugyanakkor érdemben nem változott. Továbbra is az angol vezet: 2025-ben 47 734-en vizsgáztak belőle, közülük 37 407-en sikerrel. A német nyelv megőrizte második helyét 6768 vizsgázóval, akik közül 4952-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt.