Számtalan magyar diplomás maradhat hoppon 2026-tól: ezzel sokan nem számoltak, pedig kellett volna

Amerikai felmérések szerint a középiskolások és az egyetemi hallgatók 20-50%-a bizonytalan a pályaválasztásában, és ez a szám itthon sem alacsonyabb. Nekik jó hír, hogy a választás tétje ma már kisebb. A technológiai változások miatt felgyorsult világban most végző diplomások számára a pályamódosítás nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz - nemzetközi kutatások szerint egy mai pályakezdő élete során átlagosan 3–7 alkalommal vált majd a jövőben karriert.

Kevesebb, mint két hónapjuk van vissza a jelentkezés beadásig azoknak, akik jövő szeptemberben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. Nekik az alábbi szempontokat érdemes átgondolni a pályaválasztás során.

Elsőként javasolt tisztázni a célokat. Mennyire fontos a munkamagánélet egyensúlya, vagy éppen a folyamatos fejlődés és a karrierépítés. Az számít, hogy azzal foglalkozzanak majd, amit igazán szeretnek, vagy inkább a jövedelmezőség a prioritás. Ha van pályaválasztási hagyomány a családban - például orvosdinasztia – azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal tud-e azzal azonosulni.

Fontos a személyiség és az adottságok reális felmérése. Ha nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, nincsenek jó a kommunikációs képességeik, ne erőltessék a tanári vagy éppen kommunikációs pályát. De ha például szeretik a számok világát, és elég precízek, mehetnek gazdasági vagy műszaki irányba.

Érdemes annak is utánanézni, mely szakmáknak van hosszú távon is jövője. A mesterséges intelligencia megjelenésével előzetes becslések szerint 5-10 éven belül számos szakma átalakul vagy teljesen megszűnik, de érdemes fejben tartani azt is, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85%-a ma még nem is létezik.

Ha már megvan az irány, jöhet az intézmény kiválasztása, amelyhez az utóbbi évek technológiai forradalma új szempontokat is hozott: már nem elég azt felmérni, hogy milyen tanulási környezetet kínál az intézmény, és van-e reális esély – aza megfelelő pontszám – a bekerülésre.

Hazai felmérések azt mutatják, hogy az intézmény, illetve adott szak elismertsége továbbra is a legmeghatározóbb tényező, de a földrajzi elhelyezkedés is a fontos paraméterek között van. Ez már összefügg a megélhetési költségekkel, akárcsak az állami finanszírozású vagy önköltséges képzés választása.

A döntést abból a szempontból is javasolt átgondolni, hogy lehet-e a tanulás mellett munkát vállalni – a friss diplomások 77%-a (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024.) már a tanulmányai alatt is dolgozott, ami nemcsak a megélhetés, hanem a gyakorlat megszervezése miatt is fontos.

Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint fontos felkészülni arra, hogy a munkáltatók már nemcsak elméleti tudást, hanem olyan készségeket várnak el egy friss diplomástól, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapműveltsége, a kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége. Érdemes feltenni a kérdést: van-e projektalapú oktatás, lehet-e kutatásba vagy valódi problémák megoldásába bekapcsolódni, biztosít-e az intézmény lehetőséget csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra. Dr. Dietz elmondta, hogy ma már kutatások igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nemcsak az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, hogy volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati lehetőségük az egyetemi évek alatt.

Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, ahol szabadabban döntheti el, mikor és hol tanul - így az innovatív oktatásmódszertan és a digitális tananyagok egyre nagyobb szerepet kapnak.

Beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése. A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend. Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. Akiknek nehezebb a beilleszkedés, gyakran jobban érzik magukat egy kisebb, „családiasabb” intézményben, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatókkal.

Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, hanem egy kiindulópont, egy első lépés. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és újrakezdeni is.