Durván megnőtt a jelentkezés erre a tanári szakra: mégis van remény a magyar oktatásban?

Az Oktatási Hivatal március 6-án nyilvánosságra hozott adatai szerint közel 130 ezren jelentkeztek a magyar egyetemek 2025 szeptemberében induló képzéseire. Az osztatlan tanárképzést 2226-an jelölték meg első helyen, ami a Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elegendő még a nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlására sem.

Pozitív fejlemény, hogy a fizikatanári szakra első helyen jelentkezők száma 28-ról 49 főre emelkedett. Ha az összes jelentkezőt nézzük - beleértve azokat is, akik nem első helyen jelölték meg a szakot - 228 fő fontolgatja a fizikatanári pályát. A legnépszerűbb a matematika-fizika szakpár, amelyre 44-en jelentkeztek első helyen.

A kémia szakos tanárképzés iránti érdeklődés azonban stagnál: első helyen mindössze 28-an jelentkeztek, szemben a 2024-es 22 fővel. Az összes jelentkező száma itt 274 fő, akik közül a legtöbben a biológiával párosítanák a kémiát. Kémia-fizika szakos tanárnak első helyen senki sem jelentkezett.

A fizikatanári szak népszerűségének növekedése mögött vélhetően az áll, hogy a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok 2025-től az alapbérükön felül 2+7 százalékos többletilletményben részesülnek. Ehhez további pótlékok is járulhatnak, például az osztályfőnöki vagy az esélyteremtési illetmény.

A szakértők szerint azonban önmagában a béremelés nem oldja meg a problémákat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a pálya vonzerejét csökkenti a központosított oktatási rendszer és a szakmai autonómia hiánya is. A jelenlegi jelentkezési számok még mindig nem elegendőek a becsült 16 ezer fős pedagógushiány orvoslására.