10 ezer alatti fűtésszámla: óriásit tévedtünk!

Miért állnánk meg azonban a 10 ezer forint alatt fűtésszámlánál, ha már elérhető a külső fűtést egyáltalán nem igénylő megoldás is, amelyet a passzív házak jelentenek. Természetesen nem állíthatjuk, hogy a dombházak és a passzív házak összehasonlítását egyszerűen a fűtésköltségek alapján meg lehetne tenni, hiszen mindkettő rendelkezik egyéb, más-más célcsoport számára előnyt jelentő tulajdonsággal is.

A passzív házak esetében például pozitívumként említhető, hogy az első pillantásra nem különböztethető meg a hagyományos téglaépítésű- vagy könnyűszerkezetes háztól, így az átlaghoz szokott szemeknek nem kell egy újdonságot elviselni, míg a dombházak a különleges igényekkel rendelkező építtetőknek nyújthatnak megfelelő megoldást, akik a környezet közelségét értékelik leginkább az építési technológiában.

A passzív házak ismertető jeleinek azátlagnál vastagabb falakat és a déli oldalon található hatalmas üvegfelületeket tekinthetjük, ezeken keresztül áramlik be a megfelelő mennyiségű hő, és ily módon optimalizálják a nappali fény mennyiségét. Természetesen nyáron szükség van árnyékolásra, a felesleges hő beáramlásának megakadályozása miatt.

Megújuló energia - a passzívnál is megvan a szerepe

A megújuló energiát felhasználó ingatlanokat alapvetően két típusra oszthatjuk: aktív és passzív házakra. Míg az aktívházak valamilyen megújuló energiaforrást használnak (napcellák, geotermikus fűtés), addig a passzív ház különleges szigetelése révén a beáramló napenergiát tárolja el, de külső eszközök alkalmazása nélkül.

A passzív házak legalább 30 négyzetméteres, a tetőtérben 40 négyzetméteres szigetelésű betonfallal rendelkeznek, amelyhez különböző technológiák alkalmazása között választva juthat el az építtető. A hőszigetelés azonban nem csak a falakban, hanem a beépített nyílászárókban is megjelenik, amelyek általában három rétegű ablakokat jelentenek.

A házat elkészülte után egy speciális tesztnek vetik alá, amikor is hő-hidakat, illetve gyenge pontokat keresnek, ahol könnyen elszökhet az egyébként rendkívül értékes hőenergia. A hagyományos családi házak esetében tapasztalható rések elkerülése érdekében a nyílászárók beépítését is különleges technológiával végzik el, és ház további szigetelést kap az alap felől és a tetőszerkezet alatt is.

Ez akár 90-180 százalékkal jobb hőtartó képességet jelenthet egy hagyományos épület által produkált eredményhez képest, amely mindenképpen megmutatkozik az állandó belső hőmérséklet fenntartásához szükséges hőmennyiség mértékében.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a passzív házaknak is van energiaigénye, hiszen a levegőcserélőket üzemeltetni kell, ezért bár gázszámlával nem kell számolnunk, villanyszámlával igen. Ez az összeg azonban a szakértők véleménye szerint elenyésző.

Hőcserélő rendszer: ami neked jó...

A zárt térbe azonban valamilyen módon oxigénnek kell bejutni, hiszen az ablakokon való szellőztetéssel pontosan az értelmét vesztené el a konstrukció, így speciális levegőztető rendszerekre van szükség, amelyek napjainkban már nem csak a levegőcserét oldják meg, hanem visszanyerik a távozó levegőben lévő energiát, amellyel a befelé áramló levegőt fűtik, illetve melegvizet állítanak elő.

Napjaink hőcserélő berendezései már viszonylag alacsony villamos-energiafelhasználás mellett biztosítják a szükséges mennyiségű friss levegőt és hőt, előbbinek a belső térbe való bekerülés előtt meg kell tennie egy bizonyos utat a föld alatt, amellyel mérséklik a belső és külső hőmérséklet közötti különbséget, így a kiáramló levegőből nyert hővel már befűthetővé válik a kintről érkező levegő.

Emellett a levegőcsere további előnyökkel is szolgál: a hagyományos ingatlanok esetében télen szellőztetéssel nem tudjuk megoldani a szükséges oxigénszint hosszú távú fenntartását, hiszen a hosszú szellőztetéssel gyakorlatilag az utcát fűtjük, a levegőhiány pedig fáradtsághoz és teljesítménycsökkenéshez vezet.

A levegőcserélő további előnye, hogy a beépített szűrő megköti a polleneket, így a ház az allergiával küzdőknek a fűtési számla hiánya mellett egyéb pozitív tulajdonságokkal is szolgál.

Millió előny, mégsem nem szaporodnak gomba módra a passzív házak

Első hallásra mindenképpen meglepő, de a kedvező tulajdonságok ellenére is csupán egy passzív házzal találkozhatunk hazánk területén, a mintapéldány tulajdonosa Mihály György producer, aki két féltve őrzött álmát valósította meg akkor, amikor megépíttette Magyarország első igazán energiatakarékos családi házát, és az építkezésről filmet is forgatott.

A hazai piacon végigtekintve már érhetővé válik az ingatlanfejlesztők tartózkodása, hiszen ahogy arról már a korábbiakban is szóltunk: a zöld megoldások még korántsem érvényesíthetők a lakásárakban, függetlenül attól, hogy azok a későbbiekben energia, s ezáltal költségtakarékos megoldást jelentenek-e.

A passzív házak azonban emellett jelentős mértékű többletköltséget is jelentenek a hagyományos építési technológiákhoz képest, bár az építési vállalkozók véleménye eltér az árakra vonatkozóan, az eltérés akár 20 százalékos is lehet, amely természetesen akár milliókat is jelenthet a végösszeget tekintve.

A kérdés persze az: vajon mikorra juthat el a magyar lakosság többsége arra a pontra, hogy a lakásépítés esetében ne csak az árakat értékelje, hanem a későbbiekben megspórolható energiamennyiséget és a környezetvédelmi szempontokat is.

A Németországban és Skandináviában jellemző elterjedtségi fokhoz hasonló szint eléréséhez azonban mindenképpen külső támogatásra is szükség van, amely állami támogatás formájában, a német rendszerhez hasonlóan is megvalósulhat, ahol akár a hitelkamat felét is megspórolhatja az a vállalkozó lelkű építtető, aki passzív házat választ.

A technológia azonban nem csupán egy családi ház méretében elérhető, alkalmazható ipari létesítmények és iskolás esetében is, így akár a többi zöld megoldáshoz hasonlóan a passzív házak is bekerülhetnének a magyar piacra a fejlesztők által alkalmazott innovatív megoldásként.