Gond van a lakásoddal? Fizetned kell, nincs mese...

A pénzhiány mindenképpen a tulajdonosok felelőssége, a megtörtént befizetésekkel való gazdálkodás azonban a közös képviselő feladata. A legtöbb társasház nem küzd ilyen problémákkal, ám ha azok néhány helyen mégis előfordulnak, az jelentős mértékben ronthatja a lakók komfortérzetét.

Cikksorozatunk előző részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen kötelezettségei vannak a közös képviselőknek és a társasház tulajdonosainak, hogyan lehet leváltani a kevéssé hatékonynak ítélt közös képviselőt, illetve hogy ki és milyen módon állapítja meg a fizetendő közös költség nagyságát.

A következőkben néhány speciális esetet tekintünk végig, hogy megtudjuk, kinek a felelőssége a tatarozás kezdeményezése, mi történik ha a társasház túlságosan nagy tartozást halmoz fel és mi a következménye annak, ha valaki nem fizeti a számára előírtközös költséget. Ismét Murányi Mihállyal, a Magyar Közös Képviselők Országos Szövetségének tagjával beszélgettünk.

Hullik a vakolat, nem záródik az ablak: te is fizetsz, nincs mese!

A tatarozásról a közgyűlésnek, tehát a társasház tulajdonosainak kell döntést hoznia. Amennyiben a társasház a törvényben leírtak szerint szervezi meg a közös tulajdonrészekkel való gazdálkodást, akkor a közös képviselő vagy bármelyik tulajdonostárs is javasolhatja a probléma megszüntetését.

A javaslatot a bármikor összehívható rendkívüli közgyűlésen vitathatják meg a tulajdonosok, a döntés azonban mindenkire nézve kötelező érvényű, tehát a tulajdonosok kötelesek befizetni a társasház számlájára a tatarozás elfogadott költségeinek rájuk eső részét.

A munka megszervezése abban az esetben lehet a közös képviselő feladata, ha a munkaszerződésében ez mint feladatkor szerepel, de ebben az esetben is választhat a közgyűlés független szakembert.

Ha a hulló vakolatot nem is, a vezetékeket meg kell javíttatni

A felújítás ebben az esetben az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több fő szerkezetére kiterjedő, időnként szükségessé váló javítási, építés-szerelési munkát jelent, melynek célja többé-kevésbé az eredeti műszaki állapot, használhatóság, üzembiztonság visszaállítása, illetve újólag való megteremtése.

Beszélhetünk teljes, illetve részleges felújításról, valamint a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató s gépészeti berendezések korszerűsítéséről. Ezekről a munkákról a közgyűlés dönthet. Célszerű előzetesen több felelősségteljes szakember, szakcég véleményét, ajánlatát beszerezni, ami persze mostanában sincs ingyen, sőt! A nagy munkákhoz a pénz egy részéhez hozzájuthatunk pályázatokból, de még ebben az esetben sem kicsi a mindig megkövetelt önrész.

Az életveszélyt jelentő meghibásodások esetében azonbannincs lehetőség halasztásra, azokat kötelezően meg kell javíttatnia a társasház tulajdonosainak. Akinek fontos a háza, lakása, s nem kevésbé a saját, a hozzátartozói és mások élete, mondta el lapunknak Murányi Mihály, az a gázzal, villannyal működő berendezéseit rendszeresen ellenőrizteti, minden évben megköveteli a kéményseprőktől a kémények és a légáramlás vizsgálatát, a megállapított hibákat pedig sürgősen kijavíttatja.

Fontos emellett, hogy a közös képviselő a jogszabályok előírása szerint - hat-, illetve kilenc évenként, ami egy ház életében nem is nagy idő - teljes körű érintésvédelmi, valamint tűzvédelmi, villámvédelmi vizsgálatot végeztessen. A ház gázvezetékeit és a gázzal működő berendezéseit is kötelező erre szakosodott céggel rendszeresen - általában ötévenként - megvizsgáltatnia és a hibákat a társasháznak megjavíttatnia.

Nem jön víz a csapból? Vagyakkor is ömlik, ha nem akarod? Nagy bajban vagy, ha...

Arról is megkérdeztünk szakértőnket, hogy mit történik abban az esetben, ha a kivitelező gondatlansága, hibája folytán valamilyen probléma merül fel a házban például a vízvezeték csövekkel (nincs víznyomás, vagy rozsdás víz jön a csapból).

Minden attól függ, hogy létezik-e még az a cég, amely a lakásunkat, házunkat építette, illetve van-e még garancia az épületre. Amennyiben nem telt még le az öt év (vagy amennyit a szerződésben meghatároztak) és a cég is létezik, viszonylag könnyű dolgunk van, hiszen van kit felelősségre vonni.

A nagyobb fejtörést az okozza, amikor garancia már nincs. Ekkor az esetek döntő többségében a társasház tulajdonosainak saját zsebükbe kell nyúlniuk Ha a baj például csőtörés, segíthet a társasház biztosítása.

A kárviselés attól függ, hogy a társasház alapító okiratában foglaltak szerint a sérült vezeték közös tulajdonban van-e? Ha ugyanis a vezeték közös tulajdonban van, akkor annak felújításáról a társasház tulajdonosainak kell dönteniük, ők viselik a költségeket is. Ha azonban a kérdéses vezeték magántulajdonban van, akkor sajnos a teljes költséget a tulajdonosnak kell állnia.

Ugyanez a helyzet, ha a felső szinten beázik egy lakás, a kár viselőjének személye attól függ, hogy mi van lerögzítve az alapítói okiratban. Pontosan ezért nagyon fontos a társasházi biztosítás, amely első látásra feleslegesen nagy kiadásnak tűnhet, ám nagyon jól jön a bajban.

Közös költég befizetve, villam kikapcsolva - valami bűzlik...