Mi a gond az új lakásokkal? Szárezrekbe kerülhetnek az apró részletek...

A tervezett változtatásokhoz bárki hozzáférhet, már ha eléggé tapasztalt kereső ahhoz, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján megtalálja a dokumentumot. A minisztérium július 13-ig a várta a véleményeket és javaslatokat a módosítással kapcsolatban, ennek feldolgozása jelenleg is folyik.

Bár a tervezet véglegesítése még nem történt meg, a nyilvánosságra hozott módosítási javaslatban szereplő információk már több újságban is megjelentek, így még a rendelet parlament elé kerülése előtt megindultak a különböző piaci hírek arról, vajon milyen változásokat hoz majd az ingatlanárak és a fejlesztők életében a módosítás.

A gyakorta ellentétes vagy nagyon eltérő vélemények miatt ügy döntöttünk mi is utánajárunk, és megkérdeztük a két legnagyobb ingatlanügynökséget, fejlesztőket, az Ingatlanszövetséget és a Magyar Építészkamarát, valamint a rendelet felelősét, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot.

Ellentétes érzések: kell a változás!

Bár bizonyos kifogásokkal szinte minden megkérdezett érintett rendelkezik az OTÉK módosítási tervezetével kapcsolatban, abban mindenki egyetért, hogy az 1997 óta érvényben lévő rendelet megérett a pontosításra, és bizonyos kérdések tekintetében a jelentős változtatásokra is.

Az általunk megkérdezett piaci szereplők között egyetértés volt abban a kérdésben is, hogy a rendelet bizonyos elemei a jelenlegi piaci gyakorlatot követik (legalábbis, amit már egyes fejlesztők alkalmaznak), ezeket rögzítik jogszabályban. Illetve olyan előremutató intézkedésekről is beszámoltak, mint az akadálymentesítés, ennek anyagi vonzatáról még nem születtek meg a becslések.

A fejlesztők és a megkérdezett ingatlanközvetítők is hosszasan sorolták azonban az apróbb problémákat, és pontatlanságokat, amelyek a későbbiekben megnehezíthetik mind a vevők, mind pedig az ingatlan beruházók életét. A következőkben ezért néhány bekezdés erejéig foglalkozunk a szakemberek által felvetett problémákkal.

Garázs kívül-belül: nagy kérdések egy kis helységgel kapcsolatban

A legtöbb kifogás a garázsok elhelyezésével és méretével kapcsolatban merül fel. Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a legnagyobb problémát a garázsokkal kapcsolatban az önkormányzatok azon jogának korlátozása jelenti, mely szerint plusz-mínusz ötven százalékig eltérhetnek az eredetileg megkövetelt garázsszámtól.

A rendelkezést a tervezet oly módon változtatná meg, hogy az önkormányzatok csakis felfelé módosíthatnák a számokat, vagyis minden beruházásban egy lakáshoz legalább egy garázst kellene építeni. Ez jelentős visszafogó erőt jelenthet a piacon, hiszen nem minden kerület esetében van igény ennyi parkoló-helyiségre.

Emellett ugyancsak gondot jelenthet, hogy a 6 lakásnál nagyobb társasházak esetében a garázsokat mindenképpen az épületen belül kell elhelyezni, amely jelentős többletkiadást okozhat a fejlesztőnek, így végeredményben mindenképpen a vevők pénztárcáját vékonyítaná.

A garázsok méretére vonatkozó szabályozás is egy kétes pont, mert a tervezet arra kötelezi a fejlesztőt, hogy legalább akkora garázst építsen, amelybena vezető oldali ajtó teljesen kinyitható. Arról azonban nem rendelkezik, hogy a kérdéses gépjárműnek egy kisautónak vagy egy katonai terepjárónak kell-e lennie. A fejlesztők üdvözlik a nemes célt, amely a rendkívül szűkös 220 centiméteres garázsok felszámolása, azonban véleményük szerint a pontatlanságok nem segítik a helyzet tisztázását.

Drágulni fognak a lakások - de mennyivel?

Alapterület-növelés: sokba kerülhet az élhető élettér?

Két olyan módosítás is terítékre került, amely jelentős mértékben megnövelheti a minimális alapterületet, így teljesítve azt a célt, hogy a nehezen bútorozható garzonok és felszabdalt, kis alapterületű lakások építése megszűnjön.