Helvét csodák: csokik, sajtok, alagutak, bankok, esetleg ingatlan?

Villars látképe

2010-re minden kantont köteleztek a külföldiek ingatlanszerzési szabályrendszerének egységes kidolgozására, ettől azt várják, hogy az ingatlan adásvételek ügyintézése felgyorsulhat a jelenlegi bonyolult ügymenet helyett, valamint a külföldi vevők száma is emelkedhet majd.

A lakások vételára valamivel alacsonyabb, mint a családi házaké, adatgyűjtésünk során a legolcsóbb lakás 9 millió forintba került, de egy átlagos garzon vételára 15 és 20 millió forint között található. A kétszobás lakást nem nagyon találni 25 millió forint alatt, a legdrágább kétszobás vételára megközelíti az 50 millió forintot.

Ha még egy szobával nagyobb lakást szeretnénk, akkor mélyebben bele kell nyúlni a pénztárcánkba, a háromszobásak 50 és 100 millió forintnak megfelelő svájci frankba kerülnek. Az ettől nagyobb ingatlanok ára forintban kifejezve már valóban százmilliós tétel, ezt csak az igazán tehetősek engedhetik meg maguknak.

Aki jelenleg befektetési céllal vásárol ingatlant, annak fel kell készülnie, hogy további nehézségekbe ütközik majd, a bérleti díjból származó jövedelmek adója meghaladja a teljes bevétel 50 %-át. A svájci ingatlanok bérleti hozama évi 3,8-5 % között mozog, a kisebb alapterületű lakásoknál magasabb hozam érhető el. Genf - több nemzetközi szervezet központja - belvárosában közel 5 %-os, Zürich-ben, ami az ország legnagyobb városa és pénzügyi központja 4-5 %-os bérleti hozam érhető el évente.

Jelenleg a bérelhető ingatlanok 57 %-a magánszemélyekhez, 22 %-a erre szakosodott cégekhez tartozik, a lakásbérleti piac sokkal nagyobb hagyományokkal rendelkezik Nyugat-Európában, mint hazánkban. A svájci ingatlanbefektetés kedvezőnek tűnik azoknak, akik megengedhetik maguknak, hogy egy családi ház vételára egy budai villa értékével vetekszik.

A tervezett 57 km-es alagút vázlata

Erős a frank védelme