Sarkozy kamatmentes hitele menti meg a franciákat?

A francia ingatlanárak változása 2001-2008 között nominál- és reálértéken (Forrás: Global Property Guide)

A statisztikák szerint az elmúlt évben még körülbelül 3 %-kal emelkedtek az árak, de ez a változás a korábbi évek 15, 5 %-os adataival összevetve rendkívül szerénynek nevezhető.

A lakáspiacon egyértelműen érezhető a visszaesés a 2004-es csúcspont óta eltelt időszakban. A társasházi lakások négyzetméterára 8 év alatt megduplázódott és elérte a 3092 eurós (767 ezer forintos) szintet, ugyanakkor a családi házak átlagosan másfélszer annyiba, egységnyi területenként 2250 euróba (558 ezer forintba) kerülnek.

A Párizsi négyzetméterárak nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket, a belvárosban 13-18 ezer (3,2-4,4 millió forint) a külvárosi részekben és a peremkerületekben 7-10 ezer eurót (1,7-2,5 millió forintot) kóstálnak. Az évtized első felében ugyan az országos átlag alatt, de még így is 76,4 %-kal emelkedtek az árak. A főváros mellett a Riviéra környéke és az Alpok üdülő városai a legfelkapottabbak, a tengerparti régió városai közül Nizzában a legdrágábbak az ingatlanok.

A külföldi tulajdonosok magas számának következtében az uniós országok közül a franciák rendelkeznek az egyik legérzékenyebb lakáspiaccal. Az országban egymást követő 10 évben emelkedtek a lakásárak, amitől hosszabb periódus csak az - azóta szintén leáldozóban lévő - ír lakáspiac tudott produkálni az elmúlt években.

A nemzetközi változások hírére elbizonytalanodtak a befektetők, ami az árak csökkenését eredményezte. Az Alpokban a méltán népszerű síparadicsomokban vannak olyan övezetek, ahol az ingatlanok kétharmada külföldi tulajdonban van, de a külföldiek aránya több régióban is meghaladja az 50 %-ot.

A kevésbé fejlett infrastruktúrával és turisztikai értékkel rendelkező területeken 10-20 % közé tehető a külföldi vásárlók aránya. A vidéki övezetekben elsősorban a borvidékeket keresik a vásárlók. A briteknél tapasztalható gazdasági visszaesés ellenére a legtöbb érdeklődő még mindig a szigetországból érkezik, de az újgazdag oroszok is egyre inkább kezdik felvenni az egy évszázaddal ezelőtt az arisztokraták által képviselt kétlaki életformát.

A kormány által bevezetett lakáspiaci ösztönző programok (Bresson- és de Roblen-terv) hozzájárultak a belföldi kereslet szinten tartásához. A tervek megvalósítása egybeesett a lakásárak növekedésével, de a politikusok elé most nehezebb feladat hárult, meg kell menteni a francia lakáspiacot az összeomlástól.

A kedvezmények közül a Sarkozy-kormány továbbra is kamatmentes hitellel támogatja az első lakáshoz jutást, melyre a 25 ezer euró (6,2 millió forint) alatti éves jövedelemmel rendelkező egyedülállók és az 52 ezer euró (12,9 millió forint) alatti éves jövedelemmel rendelkező házaspárok jogosultak. Egy évtizede még bombaüzlet volt a bérbeadás, de a kedvező feltételeknek és a lakásépítések magas számának köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak a vásárlást.

Franciaország lakosság jelenleg 62 millió főre tehető, de a folyamatosan érkező bevándorlóknak és vendégmunkásoknak köszönhetően a demográfiai előrejelzések szerint 2050-re elérheti a 75 millió főt. A lakáspiac fejlődése az átlagos alapterület növekedésében is megnyilvánul, emellett a kényelmi szempontokat is előnyben részesítették. A jómódú városi nyugdíjasok egyre nagyobb számban töltik a nyarakat vidéki birtokaikon, ami országos szinten élénkítette a piacot.

A növekvő népesség folyamatos keresletet generál, ami csak megfelelő számú lakásépítéssel elégíthető ki. A használatbavételi engedélyek száma az elmúlt évben elérte a 415 ezret, ami 10 %-kal meghaladja a két évvel korábbi szintet. A francia hitelfelvevők átlagosan 20,5 éves futamidőt választanak, de az igénylők harmada 25 év alatt nem ír alá hitelszerződést. A felmérések szerint az adásvételek 80 %-ához kapcsolódik jelzáloghitel felvétel.

A helyi ingatlanszakértők szerint nincs ingatlan-lufi az országban, egyszerűen csak stagnálnak az árak. A nemzetközi aggodalmak eloszlatása érdekében a bankok képviselői is megerősítették, hogy nem hitelezték túl az ügyfeleket, ezért nem valószínű az ingatlanpiac összeomlása. Úgy vélik, hogy amíg az inflációt megközelítő mértékben változnak az árak, addig nem lehet válságról beszélni, különösen igaz ez a befektetői célpontokra és a nagyvárosok lakáspiacára.