Egyszerűsített kazáncsere? Mese habbal: sosem egyszerű

A rendelettervezet szerint Az egyszerűsített cserét nem kell engedélyeztetni, viszont azt csak az illetékes földgázelosztó - pb-gáz fogyasztó készülékek esetén a gázforgalmazó - előírásai alapján feljogosított gázszerelő végezheti. A szerelőnek rendelkeznie kell műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal is.

Az egyszerűsített csere első feltétele, hogy az új készülék teljesítménye nem lehet nagyobb 36 kilowattnál. Ha a meglévő készülék ennél kisebb teljesítményű, akkor az új sem lehet nagyobb a meglévőnél. Az egyszerű csere további feltétele, hogy a fogyasztónál lévő gázvezetéket se átalakítani, se cserélni ne kelljen. Továbbá az új gázkészülék besorolásának meg kell egyeznie a régi besorolásával, és be kell szerezni a kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleményét arról, hogy a kémény megfelelő. Amennyiben a készülék külső levegővel működik, akkor azt a vezetéket a gyártó utasításainak megfelelően kell kiépíteni.

A rendelettervezet fenti passzusa ugyanakkor nem hoz jelentős változást, hiszen abban az esetben most sem kell gázterv, ha meglévő készülékek cseréjéről van szó (csak csere, nem pedig áthelyezéssel is járó csere), s ha az új készülék:

• a réginél nem nagyobb teljesítményű,

• a régivel azonos működési elvű,

• a régivel azonos rendeltetésű,

• és a készülékek osztályozása szerint (MSZ CEN/TR 1749) az új készülék a régivel azonos alcsoportba tartozik.

A gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során természetesen jelenleg is ellenőrizni kell az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy a GMBSZ előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét. E tekintetben a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.

Május 9-i ülésén hagyta jóvá egyébként a Fővárosi Közgyűlés azt az indítványt, mely szerint a kéményseprés díjával megegyező pótdíjat kell fizetnie azoknak a budapesti ingatlantulajdonosoknak, akik nem engedik be az előre bejelentett időpontban a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (FŐKÉTÜSZ) munkatársait.

A tapasztalatok szerint viszont éppen itt kezdődik a feketeleves. Budapest ugyanis köztudottan a rossz kémények világvárosa, s a kémények felújítása minden esetben költséges feladat. Csak olyan kéményt szabad újra használatba venni, amelyet a megfelelő jogosítványokkal rendelkező kivitelező javított. A kivitelezőnek nyilatkoznia kell a megfelelő technológia betartásáról, jogosultságairól, valamint a beépített anyagok minőségéről. A javítás utáni használatot engedélyező szakvéleményt csak a kivitelezői nyilatkozat benyújtása után adja ki a területi kirendeltség, célszerű tehát a fentieket a kivitelező kiválasztásánál figyelembe venni!

A rendelettervezet szerint ugyanakkor jelentős változást hozhat, hogy a gázkészülékekkel kapcsolatos engedélyeket első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága, míg másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja majd ki. A műszaki ellenőrzést ugyanis jelenleg az illetékes gázművek műszaki ellenőrzési osztálya (MEO) végzi.