Kötik a bedőlt hiteleseket a karóhoz a bankok

Az érintett pénzügyi intézmények az eddigiekben jellemzően kihasználták a kvótarendszer adta lehetőségeket, a mostani, negyedik negyedéves számok azonban a kihasználtsági arány további csökkenésére utalnak: míg például a második negyedévben (a csúcson) az érintett ingatlanok 84 százalékát, ezúttal, a negyedik negyedévben csak 68 százalékát jelölték ki kényszerértékesítésre a bankok. A kényszerértékesítések eddigi tapasztalatai szerint az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók, esetleg eredménytelen is a folyamat Emellett hosszú és költséges, pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal szemben.

Ilyen egyéb stratégia például az ügyféllel történő megállapodás, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek. Az ügyféllel közös értékesítés - bár szintén hosszú folyamat - mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő általi ingatlan vásárlások megindulása, amelytől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak. Az intézmény október végi közlése szerint a bajba jutott jelzáloghitelesek által a magyar állam számára felajánlott ingatlanok száma októberben meghaladta az 1100-at. Ez ugyan még messze van az intézmény számára az idei évre előirányzott 8000-től, a kényszerértékesítési kvóta kihasználtságára mindenképpen lefelé mutató tényezőként hat az intézmény (mint a kényszerértékesítéssel szemben alternatív megoldás) tevékenysége.