Akár százezreket is spórolhatnak a magyar családok

Márciustól vagy legkésőbb áprilistól újabb 10 százalékkal csökkentené a kormány a lakossági gáz-, a villamosenergia-, valamint a távhő árát - értesült kormányzati forrásokból a Magyar Hírlap. Továbbá a napilap úgy tudja, ezenfelül még egy "jelentős", valószínűleg újabb tízszázalékos árcsökkentés is szerepel az ez évre szóló kormányzati tervekben. Mint írják, a cél az, hogy a "központi ármérséklődés" minden háztartásban érvényesüljön.

A napilap kormányzati értesülése ugyanakkor nem is annyira meglepő, hiszen korábban Orbán Viktor is jelezte, hogy a kabinet által elfogadott, január 1-től érvényes, tízszázalékos rezsiköltség-csökkentés csupán egy hosszabb folyamat első állomása. Mint azt a miniszterelnök elmondta: természetesen tudja, hogy a gáz- és a villamosenergia-szektor befektetői veszteséget fognak elkönyvelni az árcsökkentés miatt, "na de vannak ebben az országban még pármilliónyian, akik az elmúlt években veszteségeket szenvedtek el".

Bár egyelőre még nem lehet biztosra venni a kormányzati terveket, mindazonáltal akár freudi elszólásként is értékelhető Lázár János korábbi nyilatkozata. A miniszterelnökséget vezető államtitkár ugyanis a január 1-től érvényes árváltozás hivatalos bejelentésekor többszázezer forintos rezsiköltség-csökkenést vizionált. A 10 százalékos csökkentés azonban a Pénzcentrum.hu kalkulációja szerint még egy családi ház esetén is maximum 50 ezer forintot jelent. Ugyanakkor amennyiben valóban tető alá kerül a most megszellőztetett kétlépcsős központi ármérséklődés, már közeledünk a politikus által említett számokhoz.

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint közgazdaságtanilag azonban már a január 1-től elrendelt 10 százalékos rezsivágás sem volt igazolható, így kérdéses, hogy miként lehet még egy (vagy kettő) hasonló tarifavágást megtenni a működés-szolgáltatás veszélyeztetése nélkül. Ugyanakkor az alapvetően jóléti intézkedéseknek minősíthető lépések erősíthetik a kormány azon szándékát is, hogy ismét állami tulajdonba vonja az energiaszolgáltató-cégeket, hiszen ezek a lépések a szolgáltatócégek értékének csökkenését is előidézhetik. Arról nem is beszélve, hogy a januári vágás a Portfolio.hu becslése szerint összesen 100-110 milliárd forintnyi bevételkiesést okozhat, amelynek egyötöde a költségvetést is terheli, hiszen az áram- és gázszolgáltatás 27 százalékos áfakulcs mellett történik.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lakossági rezsidíj-csökkentést a hazai vállalati szektor fizetheti majd meg. A szolgáltatók ugyanis veszteségeiket a nagyfogyasztók terheinek növelésével csillapíthatják. A vállalati szegmensben végrehajtott áremelés viszont előbb-utóbb a lakossági fogyasztásban csapódhat le. Hiszen gondoljunk csak bele, ha például egy pék drágábban tudja csak megsütni a kenyeret, akkor előbb-utóbb az drágább lesz a boltok polcain is. S ne legyen illúziónk, ugyanez a folyamat lejátszódhat a legtöbb szektorban is. E tekintetben viszont már jelenleg is felettébb aggasztó, hogy a Magyar Energia Hivatal által kiadott határozatok szerint az úgynevezett közép- és nagyfeszültségű fogyasztók esetében átlagosan 12 százalékkal emelkednek a rendszerhasználati díjak.