Sosem gondolnád, ki a válság igazi nyertese

Az elemzés épít az FHB Lakásárindex eredményeire, de a lakásvásárlás sok tényező által befolyásolt döntését további szempontokból is megragadja. Az 5 legfontosabb szempontot ábrázoló pókháló-ábra bemutatja, miért indokolt a több mutatót is vizsgáló elemzés. A 2002-es és a 2013-as helyzet igen eltérő: a költségvetési szempontból fenntarthatatlan folyamatokba torkolló hajdani támogatási rendszer helyett jelenleg kedvezőbb lakásárak és alacsonyabb kamatok segíthetik első lakásukhoz a fiatal családokat.

Rövidebb időtávot tekintve, a 2010-es helyzethez képest pedig egyértelműen javultak a mutatók. A tulajdonosokat kedvezőtlenebbül érintő lakásár-csökkenés egyre jobb vásárlási lehetőséget kínál, a kamattámogatás és az új lakások piacát érintő szocpol erősítése könnyíti az első évek terheit.

A lakásvásárlási döntéskor természetesen elsődleges szempont a család jövedelmi helyzete. Statisztikailag a foglalkoztatás 2010 óta emelkedik, az előző év azonos negyedévéhez képest is 1,4%-os javulást mutat. Továbbra is említendő azonban, hogy az előző évhez képesti növekedés részben a közmunkaprogramoknak tulajdonítható. Az alacsonyan jövedelmező közmunkaprogramokban résztvevők számára pedig elsődlegesen nem a tulajdonlás jelentheti a lakhatási megoldást, hanem a szociális bérlakás elérhetősége.

A fenti adatokból az is kiszámítható, hogy mennyibe kerül - ledolgozott hónapokban mérve - egy átlagos méretű lakás. Egy 60 négyzetméteres lakást tekintve például látjuk, hogy míg Budapesten 92,4 hónapot, azaz több mint 7 és fél évet kell dolgozni (más célra egyáltalán nem költve), addig ez Győrben alig több mint 6 év, Szolnokon vagy Miskolcon pedig 5 év, vagy annál is kevesebb.

Az itt bemutatott adatok különösen fontosak az első lakásukat vásárlók számára, akik új belépőkként először jelennek meg a lakáspiaci lépcsőn, és nem feltétlenül tudják első ingatlanukat egy korábbi eladásából részben finanszírozni. Éppen ezért a hitelezési környezet is különösen fontos számukra.

Az alacsony infláció a reálbérek növekedését okozta, az előző év azonos negyedévéhez képest 1,9%-kal. A nettó keresetek növekedése tehát reálbér-növekedéssel járt együtt. Ennek a folyamatnak érezhető hatása lehet a lakáskeresletre, amennyiben a tendencia folytatódik, illetve amint a foglalkoztatottak arra számítanak, hogy tartósan folytatódni fog.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a jövedelmi helyzet javulása a csökkenő lakásárakkal együtt jóval kedvezőbb helyzetbe hozta a lakásvásárlókat.

Minél alacsonyabb a mutató értéke, azaz minél rövidebb időszak jövedelmét kell kiadni egy négyzetméternyi lakásra, annál jobbak a vásárlók lehetőségei. A tavalyról idénre történt javulás pedig az emelkedő jövedelmeknek és a lakásárak 2 százalékos csökkenésének együtt tulajdonítható.

A lakáshitelek kamata tovább csökken

A csökkenő inflációval párhuzamosan tovább csökkentek a betéti és hitelkamatok is. Támogatott hitel igénybevétele esetén akár 6 százalékos induló kamattal is igényelhető lakáshitel. Az Első Lakásukat Vásárlók számára az alacsonyabb kamatkörnyezet a 15 év körüli tipikus futamidőt is figyelembe véve azt jelenti, hogy a hitelek részletei mérsékelt terhet jelentenek. Elmondható, hogy immár az árfolyamkockázattól mentes forinthitelek nyújtotta lehetőségek nem sokkal maradnak el az előző évtized közepén uralkodó devizahitelekétől. Az összképet még tovább javítja a hozzáférhető támogatások köre.