Nullázd le a villanyszámlát: ez az igazi rezsicsökkentés

Rengeteg a tévhit a megújulók, és főként a napenergia hasznosításával kapcsolatban Magyarországon. Nemrég például az is elhangzott egy parlamenti vitanapon, hogy azért nem lehet Magyarországon nap- és szélerőművekre alapozni, mert

Nos, ezzel szemben a tény az, hogy Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese (elvi potenciál, lásd keretes írásunkat).

Napenergiával az energiabiztonságért

Mivel megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb energia (~1850PJ/év), így a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehetőségek egyelőre aligha képezik felső korlátját a felhasználásnak. Épületenergetikai megfontolásból éppen ezért mielőbb érdemes lenne egy "tetőpotenciál" felmérő programot indítani a napenergiából nyerhető megújuló energia termelésre alkalmas potenciális háztető felületek nemzeti szintű összesítésére. Ennek segítségével ugyanis a jövőben legalább részlegesen megvalósítható lenne a városokban is az egyéni hő-, illetve villamosenergia-ellátás.

KATTINTS! Így vágta agyon a rezsicsökkentés a magyar családok jövőjét

Na, de nézzük, hogyan is működik egy napelemes rendszer. Elsőként nem árt tisztázni, hogy alapvetően két napelemes rendszer típust különböztetünk meg aszerint, hogy kapcsolódik-e a villamos hálózathoz, vagy nem:

• Szigetüzemű rendszer: teljesen független és önálló áramellátó rendszer - akkumulátoros energia tárolással (5-6 évente cserére szorul); télen csak napelemmel nem biztosítható 100 százalékos áramellátás; hálózatra kapcsolt rendszer árának átlagosan kétszerese.

• Hálózatra kapcsolt rendszer: a változó rendelkezésre állást a villamos hálózat segítségével kiegyensúlyozza; a nyári többlettermelést az áramszolgáltató köteles átvenni - az oda-vissza mérő órát a szolgáltató (a törvény által biztosított keretek között) biztosítja; éves elszámolást kérve az áramszolgáltatótól a nyári többletet télen visszavehetjük a hálózatból. Fontos hangsúlyozni, hogy nem biztosít teljes függetlenséget a szolgáltatótól (ad-vesz mérő és elszámolás, áramszünet esetén az inverter lekapcsol és a napalemes rendszer sem termel).

Ha be van kötve az áram, vagyis van villamos hálózat az ingatlanban, akkor a korszerűbb és gazdaságosabb megoldás mindenképp a hálózatra kapcsolt rendszer. Ezt az alapvetést egyébként a jelenlegi trendek is tükrözik, hiszen a mai rendszerek többsége ilyen.

Engedélyeztetés és szerelés

Egy családi ház esetében egyébként a leghosszabb időt az engedélyeztetés veszi igénybe - ez a folyamat a megrendeléstől számított 1-1,5 hónap. Háztartási méretű kiserőmű közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen működési engedéllyel rendelkező elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a kiserőmű nem csatlakozik a közcélú hálózatra (szigetüzemű rendszer, vagyis csak saját hálózatra kapcsolt), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a kiserőmű létesítését elegendő csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek. Saját hálózatra tehát villamosenergia-termelő berendezést, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus az elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem lehet csatlakoztatni!

A szerelési munkálatok azonban ennél már jóval flottabbul mennek. A rendszer telepítése egy nap alatt elkészül, komolyabb felfordulás nélkül - kicsit kell cserepet bontani, de más átalakításra nincs szükség. A szakemberek természetesen előzetesen felmérik a tető tájolását, de a tapasztalatok szerint szinte mindenhol találni olyan felületet (egy családi házas rendszer esetén körülbelül 25 négyzetméter, ami 15 napelem-táblából áll), amely tökéletesen biztosítja a feltételeket - legrosszabb esetben pedig az elemekből lehet előtetőt is képezni a megfelelő tájolás érdekében.

Az engedélyeztetési eljárás ugyanakkor a szerelési munkálatok után is folytatódik. Fontos kiemelni, hogy egy háztartási kiserőművet addig szigorúan TILOS üzembe helyezni, ameddig a kétirányú (oda-vissza mérő: a fenti magyarázó rajz 4-5 pontja - a szerk.) mérőt nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkező esetben a felhasználó szerződésszegést követ el. A szakszerűtlen háztartási kiserőmű szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felelősség ráadásul mindig az igénybejelentőt terheli.

Ami pedig egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - mely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 2 millió forint alatt marad.