Ez az igazi rezsicsökkentés: okos módszerekkel takarékoskodhatsz

1. Tévhit: Télen nem jó ötlet szellőztetni, mert kihűl a lakás.

Még mindig sokan vonakodva nyitnak ablakot a téli hidegben, hogy a nehezen felfűtött szoba melegét megőrizzék. Azonban ez egy rossz stratégia. Egy olyan lakás felmelegítéséhez, aminek magas a nedvességtartalma, akár 20 százalékkal több energia szükséges, mint egy száraz levegőjű lakás esetében. A kinti, hideg levegő pedig akár néhány perc alatt képes a benti nedvességet felvenni - áll a a Habitat for Humanity Magyarország közleményében.

2. Tévhit: Fával fűteni olcsó.

Azt hihetnénk, hogy egy fatüzeléses kályha költséghatékony alternatívája a városi távfűtésnek. A tűzifa ára azonban 2011 óta több mint 30 százalékkal nőtt, miközben a vezetékes gáz, illetve a távfűtés ára csökkent. Ráadásul a vezetékes- és a távfűtés nem jár füsttel, így kevésbé környezetszennyező megoldás is, mint a tüzelés.

3. Tévhit: A meleg leginkább az ablakokon keresztül, illetve azok mellett szökik ki a házból.

Valójában a nagy, egyáltalán nem vagy rosszul szigetelt falfelületek miatt sokkal több értékes meleg távozik a házból. Ezért mindig érdemes ellenőrizni a ház vagy a lakás szigetelését.

4. Tévhit: Ha jól feltekerem a fűtést, gyorsabban felmelegszik a hideg szoba.

Logikusnak tűnik, hiszen, ha nagy tüzet rakok, az is jobban melegít, mint a parázs. Az új típusú termosztátok viszont már nem így, hanem egy viszonylag állandó teljesítménnyel működnek. Tehát elég, ha beállítjuk a kívánt hőfokot, és várunk. Így is ugyanannyi idő alatt felmelegszik a szoba, mint magasabb beállítással, csak kisebb az esély a pazarlásra és a szoba túlfűtésére.

5. Tévhit: A lakossági energiafelhasználás elenyésző a közlekedéshez és az ipari felhasználáshoz képest.

A lakosság energiahordozó-felhasználása meghaladja a közlekedés, de még az ipar végső energiahordozó-felhasználását is. Ezért hatalmas potenciál van a lakosság kezében, és nem igaz, hogy a lakosság energiatudatossága, vagy az őket célzó intézkedések mit sem érnek a közlekedésben és az iparban érdekeltek hozzájárulása nélkül.

6. Tévhit: Az a jó, ha éjszaka jó melegben tudunk aludni, ezért érdemes este sokat fűteni.

A felnőttek számára a legegészségesebb a pihentető alváshoz a körülbelül 18-19 fokos szobahőmérséklet. Ehhez fölösleges éjszakára feltekerni a termosztátot. Ha fázósak vagyunk, akkor pedig érdemes lehet inkább egy jó takarót vásárolni, még így is hálás lesz a pénztárcánk.

7. Tévhit: A régi háztartási gépeket mindenképp érdemes megjavítani, hogy 10-20 évig is kibírják.

Általában fontos, hogy ne vegyünk újat azonnal semmiből, ha az előző elromlik, ez is a környezettudatosság része. Azonban az elavult háztartási gépek akár kétszer, sőt, nem egyszer akár négyszer annyi energiát fogyasztanak, mint az új vagy a néhány éves gépek. Így egy idősebb mosógép vagy hűtő esetében érdemes mérlegelni, vagy akár utánaszámolni, mi a költséghatékonyabb megoldás.

+1 Tévhit: Főként az egyéni döntéseken és az életvitelen múlik, hogy valaki belekerül-e az energiaszegénység által érintettek körébe.

Ez mind közül a leginkább kártékony tévhit. Fontos tudni, hogy annak ellenére, hogy egyénként is sokat spórolhatunk, ha energiatudatosabban éljük a mindennapjainkat, az energiaszegénység nem döntés és életvitel kérdése, hanem egy összetett, strukturális társadalmi probléma.

Egy háztartás energiára fordított költségeit többek között meghatározza a lakás műszaki állapota, a közműellátottság, az, hogy milyen minőségű tüzelőanyaghoz férnek hozzá, az energiahordozók ára, valamint az energiaellátással kapcsolatos szabályozás és központi támogatások. Azaz az alacsonyabb jövedelműek vagy a rossz lakáskörülmények között élők eleve hátrányból indulnak, és a jövedelmükhöz, illetve energiafelhasználásukhoz viszonyítva arányosan többet kénytelen költeni fűtésre, világításra, mint a magasabb jövedelemmel rendelkezők.