Négy éve nem épült ennyire kevés lakás Magyarországon: mégis, mi lesz ebből?

Az idei első negyedévben engedélyezett 7032 lakásnál négy éve volt utoljára kisebb a volumen, és éves alapon is 27 százalékos visszaesést jelez a mutató. Településtípusonként megbontva, Budapesten nagyjából stagnálást látunk, ugyanakkor a nagyobb városokban 50, a kisebb településeken pedig 35-40 százalékos a zuhanás.

- mondta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette: "Ugyanakkor némileg meglepő, hogy a budapesti 3615 engedély 2019. I. negyedévéhez képest nagyjából stagnálást mutat, ami viszont annak a jele, hogy a fővárosi piacot az itt jellemző nagyobb társasházépítő cégek továbbra is perspektivikusnak gondolják, dacára az idén januártól főszabályként újra 27 százalékra növekvő áfának" - tette hozzá az elemző.

Adatbázisuk szerint az idei első három hónapban Budapesten 52, kisebb-nagyobb társasházi beruházás lakásait kezdték árulni újonnan, melyek keretében közel 1200 lakás épülne. Noha ez azt mutatja, hogy a piac nem állt le teljesen, jelentős - lakásszámban 40 százalékos - a visszaesés az egy évvel korábbi számokhoz képest. A stagnáló építésiengedély-számmal kapcsolatos ellentmondás ugyanakkor csak látszólagos, hiszen nagyon gyakran már akkor elkezdik árulni a lakásokat, amikor még nincsen jogerős építési engedélye a projektnek.

Valkó Dávid szerint Budapesten és néhány nagyobb, jelentősebb ipari múlttal rendelkező vidéki városunkban egyértelműen pozitívan hathat majd az építési kedvre, hogy a kormány nemrég tett bejelentése értelmében a rozsdaövezetekben épülő lakásokra kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot vezetnek be. Ennek pontos részletei még nem ismertek, de az 5 százalékos áfa mellett a bruttó árak csökkenésére számíthatunk, ami megnövelheti a keresletet az új lakásokra, és így élénkítő hatással bírhat a fejlesztői oldalon is. Mivel ezeken az egykori ipari területeken jellemzően több száz lakásos projektek épülnek, a kedvezményes áfakulcs egyértelműen javítaná a lakásépítési volumen-mutatókat.

Az újonnan kiadott engedélyek mellett a másik fő mutatóban, a használatba vett lakások számában az országosan, az idei első negyedévben regisztrált 4775 lakás nagyon erős évkezdetet jelez; utoljára 2010-ben volt ennél nagyobb a január-március közötti volumen. Éves alapon, Budapesten az országossal nagyjából megegyező, 29 százalékos a növekmény, míg a kisebb városokban és községekben ennél is magasabb, 40-45 százalék közötti.

A megyei jogú városokban viszont csak 8 százalékkal több lakás kapott használatba vételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Ezek a számok még mindig az elmúlt évek lakásépítési boomjának elhúzódó hatását mutatják. A most épülő lakások beruházóinak jelentős része - akik eredetileg 2020 végéig vállalták a lakásátadást -, amúgy is nagy hajrában van, hiszen 2021-től csak a mostaninál jóval szigorúbb, az építési költséget is növelő energetikai előírásoknak megfelelő lakások kaphatnak használatba vételi engedélyt.