Nagyot fékezett a fővárosi ingatlanpiac: hol lesz ennek a vége?

Vegyes kép rajzolódik ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép budapesti fejezetéből. A fővárosban a X. kerületben mérték a legkisebb, 22 százalékos forgalomcsökkenést a múlt évben, ami jóval elmarad a bőven 30 százalék feletti átlagtól, miközben három peremkerület, a XVIII., a XXII. és a XXIII. esetében az 50 százalékot közelítette a visszaesés mértéke.

"A budapesti forgalmi adatok erőteljes visszaesésének oka egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a 2019 közepétől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz volt, ami befektetési célú vásárlók tömegét vonhatta el a fővárosi lakáspiacról. Az egyes kerületek közötti markáns eltéréseket számos tényező alakította. A X. kerület eredményében például az is szerepet játszott, hogy ott tavaly több nagy beruházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződést, ami be is került az adatbázisba. Hasonló összefüggés látható a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerületnél is" - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Letaszíthatták a trónról a VII. kerületet

A lakáspiaci forgalom helyi adottságokhoz mért intenzitását a forgási sebességgel mutathatjuk be szemléletesen. A forgási sebesség egy viszonyszám: azt mutatja, hogy egy év alatt az adott település teljes ingatlanállományának mekkora arányát értékesítették. A fővárosi kerületek forgási sebességében 2018 egészét tekintve a legmagasabb értéket, 6,3 százalékot a VII. kerületében rögzítették, a legalacsonyabb számot, 2,3 százalékot pedig a XXIII. kerületben jegyezték föl. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as elméleti viszonyszám alapján a VII. kerületben nagyjából 16, míg a XXIII.-ban 43 év kellett volna ahhoz, hogy az összes lakóingatlan gazdát cseréljen. A megyeszékhelyek közül ebben az időszakban Nyíregyháza állt az élen 4,8 százalékkal, a sort Zalaegerszeg zárta 2,9 százalékkal.

A szakértők a tavalyi - egyelőre nem teljes körű - adatok alapján megbecsülték, hogy 2019 egészét tekintve hogyan alakulhatott a lakáspiac forgási sebessége a vizsgált településeken, milyen változások történhettek a korábbi sorrendhez képest. 

Emellett Szolnok és Tatabánya is beérhette, Eger és Salgótarján pedig 3,9 százalékos becsült forgási sebességgel megközelíthette Erzsébetvárost. Budapesten 2019-ben is megtarthatta utolsó helyét a XXIII. kerület 1,6 százalékkal, míg a megyeszékhelyek listáját vélhetően Szekszárd zárhatta 3 százalékos mutatóval.

A megyék közül a legnagyobb, 33 százalékos csökkenést Hajdú-Biharban mérték, és 25 százalékot meghaladó visszaesés volt emellett Baranya, Pest, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében is. Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont csak 15 százalék alatti mértékben esett vissza a tranzakciók száma. Jelentős a szórás a megyeszékhelyeknél: míg Debrecenben 40 százalékkal kevesebb lakáseladást jegyeztek be, mint a megelőző évben, Zalaegerszegen csak 8 százalékos volt a visszaesés. A községek lakáspiaci forgalmát ehhez képest csak minimális lassulás jellemezte. Az OTP Jelzálogbank elemzője szerint a forgalmi adatok változásában továbbra is évek óta megfigyelhető, általános trend érvényesül.