Rengeteg tanári diplomát adtak át nyelvvizsga nélkül: enyhülhet a pedagógushiány?

Már több mint százezer beragadt diplomát állítottak ki az egyetemek és főiskolák a nyelvvizsga elengedésének köszönhetően, 81 ezret pedig át is vettek az érintettek - közölte a Magyar Nemzettel az innovációs tárca. A lap információi szerint főként bölcsész- és gazdasági oklevelekhez juthatnak hozzá kedvezményesen a fiatalok.

Július elejéig több mint 51 ezren jelentkeztek a bizonyítványokért, és a kormánydöntésnek köszönhetően mostanáig 101 ezer diplomát állítottak ki a felsőoktatási intézmények, 81 ezret pedig már át is vettek az érintettek. A diploma átvételét nem kötötték semmilyen feltételhez, csupán jelentkezni kell az adott egyetemen, főiskolán. A hiányos nyelvtudás miatt beragadó diplomák kiadatásával évtizedes problémát old meg a kormány, főleg a vidéki, kisebb intézményekben tornyosultak kiugró mennyiségben a gazdátlan oklevelek.

A pályakövetési statisztikák szerint az elmúlt néhány évben volt olyan diplomaosztó, amikor a gazdasági oklevelek több mint 45 százalékát nem vették át a Kodolányi János Egyetemen, a műszaki diplomák 39 százaléka beragadt az Edutus Egyetemen, a bölcsészképzésben pedig az oklevelek egyharmada maradt gazdátlan az Eötvös József Főiskolán és a Gál Ferenc Főiskolán. A Nyíregyházi Egyetem az agrárdiplomák mintegy negyven százalékát tartotta vissza. Ezzel szemben a Műegyetemen, a Corvinuson, az ELTE-n vagy az Állatorvostudományi Egyetemen szinte egyáltalán nincs gond a végzősök nyelvtudásával, a beragadó diplomák aránya itt jóval öt százalék alatti, sőt némely szakon még az egy százalékot sem éri el.

Az ITM korábbi tájékoztatása szerint a könnyítés a Semmelweis Egyetemen összesen 1336 hallgatót érint, a Pécsi Tudományegyetemen körülbelül 6300 oklevél vár gazdára, a Debreceni Egyetemen pedig összesen 11 ezren örülhetnek. Az Oktatási Hivatal pályakövetési adatai alapján főként a bölcsész- és gazdaságtudományi területen jelentkezik a nyelvvizsgák problémája, ez persze abból is fakad, hogy ezeken a területeken tanul a legtöbb diák. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elmondta:

Magyarországon évente átlagosan 120 ezer nyelvvizsgát tesznek le, a próbálkozások mintegy kétharmada jár sikerrel. Annak érdekében, hogy minél több fiatal beszéljen idegen nyelveket, a kormány 2018 óta visszatéríti a sikeres első nyelvvizsga - átlagosan harmincezer forintos - díját minden 35 éven aluli fiatalnak. Ezzel a lehetőséggel információink szerint az elmúlt két évben már közel hetvenezren éltek, több mint kétmilliárd forint értékben. E célra a jövő évi költségvetésben is ugyanennyi pénzt irányoztak elő.