Ez tényleg óriási dilemma több millió magyar háztartásnak: mivel fűtsenek, ha beüt a baj?

A magyarországi gáztartalék jelenleg európai viszonylatban is rendkívül alacsony, így ha valamilyen okból kifolyólag mégis elzárják az oroszok a gázcsapot, nem sok időnk lesz átváltani valamiféle alternatív megoldásra, amellyel tudunk fűteni, főzni, meleg vizet előállítani - írja a 24.hu.

Ráadásul ha nem lesz gáz, akkor jó eséllyel nem lesz áram sem – mondta el a lapnak Szemán Róbert épületgépész-mérnök, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika szaklap főszerkesztője. Hiszen ha mindenki elkezd árammal fűteni, akkor annyira megemelkedhet ugrásszerűen az áramfogyasztás, hogy nagy valószínűséggel összeomlik a villamosenergia-szolgáltatás, mert a trafóhálózat és a kábelrendszer feltehetőleg nem bírná a terhelést.

A témával foglalkozott korábban a Pénzcentrum is, akkor kiderült, hogy a vályogházakon kívül (ahol a szilárd, elsősorban tűzifával tüzelés a domináns) a családi házak kétharmada-háromnegyede gázzal vagy gázzal és szilárd tüzeléssel fűt, a társasházaknál (a döntően távhős paneleket kivéve) 70-75% a gázfűtés aránya. Ez összességében nagyságrendileg 1,8 millió családi házat és 670 ezer társasházat jelent.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drasztikus rezsicsökkentés a láthatáron: így függetlenedhet minden magyar család a gáztól

Bőven nem csak nemzetközi szinten, de önállóan, egyszerű állampolgárként is dönthet valaki úgy, hogy teljesen vagy részlegesen függetleníti otthonát a földgáz fogságából.

Azonnali megoldásként családi házakban szóba jöhet a szilárd tüzelés, ha van kémény: kályhát lehet beállítani, szénnel vagy fával tüzelni. A távfűtéses lakások jellemzően gázturbinás erőművekből kapják a meleget – a legnehezebb helyzetben ezek a családok lehetnek gázleállás esetén. Ha elektromos fűtésre váltanak, azt nem fogja bírni a rendszer, kémény pedig nincs náluk. Marad a falon kidugott kályhacső, már ha van kályha és fűtőanyag, mert jelenleg arra sem vagyunk berendezkedve, hogy mindenki szilárd tüzelőanyaggal fűtsön.

A gázfűtés kiváltására vagy új ház építése kapcsán leginkább a hőszivattyút javasolja. Ez nem olcsó beruházás – a családi házaknál leginkább használt levegős hőszivattyúból egy középkategóriás berendezés 1,7-1,8 millió forintba kerülhet, a komplett rendszer kiépítése pedig úgy 2,5-3 millió forintba. Tapasztalata szerint sokan gondolkodnak mostanában ezen. Azt azért tudni kell, hogy ez mínusz 5 fokig jól használható, mínusz 10 foknál már kompromisszumos a működése

 Ahol a szigetelés nem jó, nem zárnak jól a nyílászárók, ott ezt a problémát célszerű először orvosolni, vagy a fűtéskorszerűsítéssel együtt a szigetelést, a napelem-telepítést is meglépni.