Kihívója akadt a slágerlégkondiknak: mégsem a klíma az egyetlen megoldás?

Vészesen fogy az idő a klímaváltozás megfékezésére: az ipari szereplők, valamint a nagy méretű közületi -és kereskedelmi létesítményeket üzemeltetők továbbra sem képesek számottevően csökkenteni épületeik karbonlábnyomát, holott ezek felelnek az üvegházhatású gázok több, mint 4 százalékáért. Ha így haladunk, alig marad remény arra, hogy teljesülnek a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben foglaltak, miszerint 2050-ig karbonsemlegessé válik az EU.

A karbonsemlegesség elérése óriási áldozatokkal és kompromisszumokkal jár. Legalábbis ebben a hitben éltek a hazai ipari szereplők, míg nem egy magyar mérnökökből álló csapat bebizonyította az ellenkezőjét: a nyékládházi székhelyű Oxyma Systems Kft. nem kevesebbre vállalkozott minthogy fenntarthatóbbá teszi az épületek üzemeltetését. Eme nagyszabású terv megvalósításához a Nyugat-Európában már nagy népszerűségnek örvendő kétkörös adiabatikus hűtésrendszereket hívták segítségül, melyek a természetben leggyakrabban előforduló víz elpárologtatásával biztosítanak hűtést, és szellőztetést. Különlegességük abban rejlik, hogy a hagyományos légkondicionálókhoz képest 85-90 százalékos energiamegtakarítást jelentenek - vagyis nemcsak a bolygónak kedveznek, hanem a cégek költségvetésének is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg a legdrágább a legjobb? Itt a 2023-as nagy légkonditeszt

Nyáron érdemes alaposan utánajárni, hogy milyen légkondicionáló illik a lakóterünkbe ahhoz, hogy biztosan sor kerüljön a beszerelésre is.

Mostanra több száz kétkörös adiabatikus hűtésrendszer telepítése köthető a céghez - az élelmiszeriparban, a fémiparban, sőt a nyomdákban is találkozhatunk a berendezéseikkel. Nem véletlenül: a cég által összerakott rendszerek a víz természetes elpárologtatásából állítják elő a hűtőteljesítmény 95 százalékát. Mindezt két ventilátor segítségével viszik véghez. Az egyik azért felel, hogy beszívja a kültéri, forró levegőt, melyet a párolgás következtében előállított hideg vízzel hűtenek elő. A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a levegő hőcserélőn keresztül áramlik át, és a hideg víz hőenergiát vesz fel a levegőből, melynek hatására az lehűl. Az ily módon előhűtött levegőt egy speciális-nedves párologtató hűtőbetéten keresztül hűtik tovább. Ezt követően a készülék ventilátorai befújják a lehűtött levegőt az épületbe, ideális klímát, és tisztább beltéri légminőséget biztosítva az ott tartózkodóknak.

A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy hőségben remekel csak igazán: minél magasabb a hőmérséklet odakint, annál nagyobb hűtőteljesítményt produkál.  Ez az igen kedvező tulajdonság azzal magyarázható, hogy a melegebb-szárazabb kültéri levegő több nedvességet tud felvenni, ezáltal a rendszer is több vizet tud elpárologtatni. Ennek köszönhető, hogy az adiabatikus hűtésrendszerek úgy képesek nagyobb hűtőteljesítményt nyújtani a meleg nyári napokon, hogy közben nem növelik az energiafogyasztásukat.

Az ipari szereplők évtizedek óta ugyanabban az ördögi körben találják magukat: a globális felmelegedés hatására egyre csak növelik a légkondicionáló használatukat, ám ezzel valójában csak tovább fokozzák a klímaváltozást. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb előrejelzés szerint 2050-ig megnégyszereződik a klímaberendezések száma a Földön. A helyzetet látva azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy bebizonyítjuk az ipari szereplőknek, hogy nem kell választaniuk a gazdaságos épületüzemeltetés, valamint a környezetbarát hűtés és szellőztetés között, hisz az általunk ajánlott adiabatikus hűtésrendszerekkel mindkét kritériumnak megfelelhetnek. Méghozzá azért, mert ez az innováció vizet használ hűtőközegként, így nincs ózonlebontó potenciálja, ráadásul csak 1 kWh áramot igényel, 30 kW hűtési teljesítmény mellett

- mondta Ádám Zsombor, épületenergetikai mérnök, az Oxyma Systems Kft. ügyvezetője.