Igazi ritkaságok a konyhában: vajon hogyan főztek a magyar nők százötven éve?

A magyar gasztronómia története igazán szövevényes és eseménydús: az évszázadok során megannyi néppel közösködtünk a Kárpát-medence térségén, sokszor évtizedeken vagy évszázadokon keresztül – mindez nem csak a kultúránkat, hanem az étkezési szokásainkat is erősen formálta. Az 19. század egyik legsikeresebb szakácskönyvírója volt Doletskó Teréz, azaz Rézi néni, aki valódi sztárként robbant be az 1876-os Szegedi szakácskönyvvel.

A HelloVidék most azt nézte meg, milyen recepteket találunk ebben a könyvben. Doletskó Teréz, Rézi néni 55 éves volt, amikor kiadták szakácskönyvét; ekkoriban már 35 éves tapasztalattal, magabiztosan mozgott főzőnői pályáján. A korabeli „főzőnők” olyan, a gasztronómiában tapasztalt szakácsok voltak, akik valódi specialistaként készítették a magyaros ételeket, kereset fejében, tipikusan úri családok számára, ünnepnapokra, lakodalmakra és más rendezvényekre. Rézi nénit is azoknak a házaknak a gazdasszonyai buzdították szakácskönyve megírására, akiket lenyűgözött ételeivel.

Az 1876-os Szegedi szakácskönyv kirobbanó sikert aratott, 1878-ban, majd bővített kiadás (rendkívüli étlapok különleges alkalmakra) formájában 1886-ban is újra kiadták; a korabeli becslések szerint nagyjából 10.000 példány kelhetett el belőle, a további kiadások sorozata nem ért véget a mai napig. Egyszer még a királyné is kapott belőle egy díszpéldányt, amelyért cserébe 50 forinttal ajándékozta meg a híres szakácskönyvszerzőt. Rézi néni 62 évesen hunyt el, 1883. szeptember 29-én, Szegeden, de műve fennmaradt az utókor számára és ma is kapható a könyvesboltok polcain. Könyve olyan klasszikus recepteket rögzített, mint az igazi magyar halászlé, amelynek az egyik legismertebb megalkotója volt.