Alig ismert szabályon bukik rengeteg pénzt a legtöbb lakáseladó: erre figyelni kell a szerződésnél

Elég kellemetlen szituációba keveredett a Pénzcentrum olvasója, aki ingatlanjogi kérdésben fordult hozzánk. A történet röviden annyi, hogy eladták a házukat, ám az átadáskor hirtelen pár nagyobb bútordarabot nem tudtak hova elszállítani, így szóban megállapodtak a vevővel azok további eltárolásáról.

Még zajlott az építkezés az új otthonunkban, mert egy kicsit megcsúsztunk, viszont a vevőnkkel sem szerettünk volna kiszúrni - meg persze, kötbért sem fizetni -, így a szerződésben megállapodott határidőt betartva átadtuk neki az ingatlant. Pár nagyobb bútort hirtelen nem tudtunk hová tenni, így megállapodtunk vele, hogy azokat a garázsban megőrzi 2-3 hétig

- magyarázta olvasónk. Viszont megcsúszott az építkezés (amit jelzett is a vevőnek, aki ezt nem vette jó néven), így végül kb. 2 hónap után próbálta elhozni az otthagyott bútorait.

A vevőnk a telefonokra nem reagált, így egy hétvégi napon személyesen mentünk el a házhoz, ahol közölte, hogy már régen lejárt a megbeszélt időtartam, mi nem jelentkeztünk, de közben ő használni akarta a garázst, így elvitette a szekrényeket, komódokat, más bútorokat, amelyeket ott hagytunk megőrzésre

- mesélte olvasónk, aki azt kérdezte, hogy a bosszankodáson kívül lehet-e bármit tenni az ügyben, visszakaphatja-e ingóságait, amelyekről, mint megtudtuk, még leltár sem készült (óriási hiba!), bíztak a szóbeli megállapodás betartásában.

Itt a friss lakáshitel kalkulátor: kattints a legjobb banki ajánlatokért!

Mit lehet ilyenkor tenni?

A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők egybehangzóan azt mondták:

olvasónk azzal követtel el a legnagyobb hibát, hogy csak szóban állapodott meg a vevőjével, nem papíroztak le semmit.

Az Otthon Centrum szakértői az eset kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a felek akár az adásvételi szerződésben, akár más megállapodásban az ingatlan kiürítésére, birtokbaadására vonatkozóan rendelkeztek, abban az esteben a közöttük létrejött szerződés irányadó az ingatlan kiürítése vonatkozásában.

Amennyiben nem részletezték az ingatlan kiürítésének a szabályait egymás között, úgy a Ptk. megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadóak erre az esetre is. Amennyiben szóban a felek abban állapodtak meg, hogy egy meghatározott időpontig kiüríti az ingatlant az eladó, azonban ennek a kötelességének vevő felhívásának ellenére sem tett eleget, akkor jogszerű volt az ingóságok eltávolítása. Azonban, ha más módon történt meg az ingóságok kiürítése, úgy annak kivitelezése jogi aggályokat felvethet

- fejtették ki.

Mint Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője kérdésünkre kifejtette: írásbeli megállapodás híján ilyen esetekben nagyon nincs mit tenni, az eladó - vélhetően az adásvételi szerződés alapján üresen - átadta a lakását a vevőnek. Az már csak utóbbin múlik, hogy a szóbeli megállapodás alapján ott hagyott ingóságokat meddig tárolja.

Felhívta a figyelmet, hogy ha már előre tudjuk, hogy ilyen szituációba kerülhetünk, akkor érdemes ügyvéddel egyeztetve az adásvételi szerződésbe is belefoglalni, hogy a vevő adott esetben, megegyezés alapján meddig tárolja az otthagyott ingóságokat.

És - ezt már mi tesszük hozzá - fordított helyzetben is érdemes előre gondolkodni: ha például attól tartunk, hogy az eladó a szóban nekünk ígért berendezési tárgyakat végül inkább elviszi, akkor készíttessünk ingóságleltárt is, és mindent pontosan foglaljunk szerződésbe.

Ingoványos terület, mit kell és lehet a lakásban hagyni

Sokan nem tudják, de még jogszabályilag sincsen teljesen pontosan meghatározva Magyarországon, hogy egy ingatlanadásvételnél az eladónak mit nem szabad elvinni a lakásból. Az biztos, hogy a Polgári Törvénykönyv alkotórészekről szóló rendelkezése szerint

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

Magyarul: lakáseladáskor fixen nem vihetem el mondjuk az ablakot, a radiátorokat, vagy például a terasztető tartószerkezetének elemeit. És itt még nem áll meg a dolog! Ugyanis egy paragrafussal később (5:16. §) a Ptk. arról is rendelkezik, hogy

a tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

Azaz, ha a felek másképpen nem egyeznek meg, úgy a lakással együtt a vevő annak tartozékait is megvásárolta. És hogy mit tekintünk tartozékoknak? Irányadónak a Lakástörvényben foglaltak számítanak, amely "lakásberendezéseknek" nevezi az alábbi tételeket:

• főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
• a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
• melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
• egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
• a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
• a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
• a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
• a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
• a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

Az érintett berendezési tárgyak, készülékek, egyebek listája tehát hosszas, így a későbbi viták elkerülése érdekéban mindenképpen érdemes a lehető legpontosabban, írásban meghatározni, hogy a felek mely tételek értékét tekintik a vételár részének - vagy mi az, amit a vevő még külön megvásárol, esetleg az eladó mindenképpen elvinne az ingatlanból.