Földrajzi eloszlásuk alapján az alföldi térségek és vármegyék lehetnek az intézkedés legnagyobb nyertesei.
2024 novemberéig a KSH adatai szerint 71 094 kisgyermek született Magyarországon, azt még azonban nem tudni, melyek voltak idén a legnépszerűbb keresztnevek. Ez valószínűleg majd 2025 márciusában derül ki, egyelőre csak a 2023-as év legnépszerűbb utóneveiről van pontos statisztika. Az viszont már most látszik, mire kerestek a magyar szülők a Googleben. Ez nyilván nem olyan megbízható forrás, mint a hivatalos adattárakból kiolvasott trendváltozás, viszont elárulja, milyen új nevek lehetnek népszerűek a következő évben.
Megnéztük, milyen utónevek kapcsán nőttek szignifikánsan az elmúlt évben a Google-keresések. A legtöbben a Dion névre kerestek - ennek oka az lehet, hogy Kulcsár Edináék így keresztelték a 2024-ben született gyermeküket. A Dion név egyébként görög eredetű, a Dionysos rövidülése, jelentése 'Zeusz fia', 'isten fia', vagy 'bortól mámorított' lehet.
Sokan kerestek a Gudmund férfinévre is, mely norvég eredetű és azt jelenti 'egy személy'. Nőtt a keresések száma a Hella és a Nadin női nevekre is. A fiú nevek között még jelentős számú új keresés érkezett az Özsébre, Eliotra és Kolenre. A Google-keresések szerint népszerű lehet még jövőre a Noa, Milla és az Ivett is.
Természetesen a régi klasszikusokból idén is sok várható, a Hanna, Léna, Anna, Emma, Luca, Lili idén is a TOP10 lánynév közé várható és az Olíviák előretörése is folytatódhat. Új trend lehet a kislányoknál a nagyon rövid név, mint a Mia, Nia, Tia, Zia - a Dia, Lia, Ria és Via még nem annyira hódít.
A fiúknál is folytatódhat a Dominikok, Olivérek, Leventék hódítása, és újra előtérbe kerülhet sok régi klasszikus is, mint az Ádám, Bence vagy Máté. A Noel is jópár éve nagyon népszerű, ez valószínűleg még jövőre is így marad, és egyre több kisfiú kaphatja a Milán nevet is.
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








