Nem áll meg az eszement lakásdrágulás: hihetetlen, egyetlen év alatt mennyivek nőttek az árak

Az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint bár továbbra is emelkedőn vannak az eladó lakások és házak árai országszerte és a fővárosban, a drágulás üteme mindkét porondon lassult havi összevetésben és kezd kiegyensúlyozottabbá válni a lakáspiaci növekedés – derül ki az ingatlan.com márciusi lakásárindexéből, amely a hivatalos statisztikákkal összhangban, de valós időben mutatja az árak alakulását.

Márciusban jelentősen lassult az országos lakásdrágulás üteme havi szinten 2,4 százalékról 1,7 százalékra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Budapesten a februári 4,5 százalékos havi lakásdrágulás lefeleződött, és márciusban 2,1 százalékos volt - mondja az adatokról Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Éves összevetésben az országos lakásáremelkedés 10,6 százalékot tett ki, ami megegyezik a februári tempóval. A havi lassulás ellenére a fővárosi index éves összevetésben 18 százalékos lakásár-emelkedést tükröz, ami gyorsulást jelent a februári 17 százalékhoz képest. Mivel 2024 elején nagyon lassan emelkedtek az árak. Így a jelenlegi 2 százalékos márciusi havi drágulási tempó is enyhén fokozni az éves áremelkedési ütemet

– fűzte hozzá Balogh László.

Kertes házak kontra társasházak és panelek

Balogh László a fővárosi árakról azt mondta, mivel az eladó társasházi lakások árának középértéke továbbra is 96 millió forint, ezért ezen belül a legmegfizethetőbb kategóriát a panellakások képviselik. „Érdekes, hogy 2025 áprilisában már csak három budapesti kerületben, a XX.-ban, a XXI.-ben és a XXIII.-ban maradt az 1 milliós négyzetméterár alatt a panellakások átlagos négyzetméterára. Az is látszik, hogy a tulajdonosok és közvetítők kínálatában szereplő panellakások átlagos négyzetméterára az elmúlt egy évben ugyan 811 ezer forintról 1,1 millióra nőtt, de még mindig 25-30 százalékkal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lokációkban elérhető téglaépítésű lakások.

Az árak dinamikájának változásából arra lehet következtetni, hogy a befektetők által diktált őrült tempó kezd alábbhagyni. A befektetőkhöz köthető nyomás erejét jól jellemzi, hogy a körükben népszerű budapesti társasházi lakások átlagos négyzetméterára az első negyedévben 1,35 millió forintra emelkedett, ami 28 százalékos drágulást jelent. Ezzel párhuzamosan a főként saját célra vásárlók körében kelendő fővárosi kertes családi házaknál a négyzetméterár csak 11 százalékkal 925 ezer forintra nőtt. A befektetők aktivitásának enyhülésére utal, hogy a budapesti lakásárakkal együtt lélegző agglomerációs övezet havi áremelkedése márciusban közel harmadára csökkent februárhoz képest

- fogalmazott Balogh László.

Élénkülő vidék, piaci korrekció Szegeden

Az országos lakáspiac lendületét tehát alapvetően meghatározza a fővárosi helyzet, ám több a vidéki régiókban látványos élénkülés tapasztalható. Az észak-alföldi térségben éves szinten 14 százalékos volt az áremelkedés, de a Dél-Dunántúlon is 12 százalékra nőtt az éves lakásdrágulás üteme. Az egyedüli kakukktojás a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföldi régió, ahol márciusban 0,1 százalékkal csökkentek az árak, ami lényegében stagnálásnak felel meg. A régió árváltozása összhangban van az ingatlan.com korábban kiadott kereslet-kínálati összesítőjével, ami arról számolt be, hogy Csongrád-Csanád vármegye volt az egyetlen, ahol az előző évhez nem nőtt márciusban az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődések száma.

A régió lassulása tulajdonképpen természetes piaci korrekciónak tekinthető, mivel Szegeden az átlagos négyzetméterárak az elmúlt egy évben 19 százalékkal 750 ezer forintról 897 ezerre nőttek

- fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Az egyes vármegyeszékhelyek között jelentős eltérés mutatkozik. Az eladó használt lakásokat és házakat tekintve a legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján 282 ezres átlagos négyzetméterárral. Miközben a debreceni piacon több mint háromszor ennyi, 939 ezer forintnál jár az átlag az ingatlan.com adatai alapján. Az új építésű lakások és házak piacán pedig már hat vármegyeszékhely is átlépte a milliós lélektani négyzetméterárszintet, ami most már igaz Debrecen mellett Győrre, Kaposvárra, Pécsre, Székesfehérvárra és Zalaegerszegre is.