Magyar bevándorláspolitika? Ezrek vándorolnak be miniszteri különdöntéssel Magyarországra

A hazai tartózkodási és letelepedési engedélyek rendszere gyökeres változáson ment keresztül az új bevándorlási törvény hatályba lépésével. A korábbi, viszonylag rugalmasabb feltételrendszert egy szigorúbb, célzottabb engedélyezési gyakorlat váltotta fel.

A jogszabály által bevezetett új rendszer elsősorban a vendégmunkásokra vonatkozó engedélyek és az új vendégbefektetői státuszok miatt került a figyelem középpontjába. A munkavállalási célú engedélyek terén bekövetkezett változások számos multinacionális vállalat számára okoztak nehézségeket.

Az új szabályozás egyértelműen differenciál az engedélytípusok között: az általános foglalkoztatási célú tartózkodási engedély mellett létezik az EU Kék Kártya és Magyar Kártya a magasan képzett munkavállalók számára, valamint speciális kategóriák a szezonális munkavállalók, vállalaton belül áthelyezett dolgozók és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások munkavállalói részére.

A rendszer egyik legérdekesebb eleme a nemzeti érdekből kiadható tartózkodási vagy letelepedési engedély kategóriája lett, amelynél a Belügyminisztérium széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a kérelmek elbírálásában, konkrét szabályok meghatározása nélkül. Ez a lehetőség korábban is létezett, de nem önálló kategóriaként.

A Portfolio közérdekű adatigénylésére kapott válasz szerint meglepően sok, összesen 2136 személy kapott ilyen kivételes elbírálás alapján engedélyt. Ebből 1146 tartózkodási és 990 letelepedési engedélyt adtak ki nemzeti érdekre hivatkozva az elmúlt évben.

A nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedélyek listáját a kínai állampolgárok vezetik 248 fővel, őket követik a törökök (162 fő) és az amerikaiak (161 fő). A kínai állampolgárok magas számát elsősorban a folyamatban lévő nagyberuházások magyarázzák, mint a BYD és CATL akkumulátorgyárak építése, valamint a Belgrád-Budapest vasútvonal munkálatai.

"A tartózkodási engedélyes listán sok ország egy-egy állampolgára azért szerepel a listán, mert a diákok sem tudtak 2024 januárjában és februárjában engedélyt igényelni, ezért az egyetemek lobbiztak az érdekükben" – mondta el a Portfolio-nak Mándó Tibor, bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvéd.

Az amerikai állampolgárok jelentős száma nem gazdasági beruházásokhoz, hanem inkább az engedélykategóriák közötti strukturális eltérésekhez köthető. Mivel az Egyesült Államok nem szerepel a nemzeti kártyára jogosult országok között, és a foglalkoztatási célú bevándorlási lehetőségek korlátozottak, több amerikai cég a nemzeti célú tartózkodási engedélyt választotta a kedvezőtlen munkavállalási feltételek megkerülésére.

A letelepedési engedélyek terén meglepő adat, hogy a dél-afrikai állampolgárok kapták messze a legtöbb nemzeti letelepedési engedélyt, szám szerint 394-et. Ez több mint kétszerese a második helyen álló venezuelai állampolgárok (198 fő) számának, és háromszorosa a kínai kérelmezőkének (117 fő).

Míg a venezuelai és kínai állampolgárok esetében a magas számok magyarázhatók a venezuelai menekültek befogadásával, illetve az erős kínai-magyar gazdasági kapcsolatokkal, a dél-afrikaiak kiugró adata rejtély. Nem ismert olyan magyarországi beruházás vagy kormányzati döntés, amely ezt a jelentős növekedést indokolná.

A letelepedési engedélyek jelentős része olyan országok állampolgárainak jutott, ahol politikai instabilitás vagy gazdasági válság van, például Venezuela, Egyiptom és Szíria. A szír állampolgárok esetében jellemzően olyan személyekről van szó, akik már Magyarországon tartózkodtak, és Bassár el-Aszad rezsimjének bukása után kértek különúton letelepedési engedélyt.

A 2024-es adatok egyértelműen jelzik az idegenrendészeti szabályozás és a gazdaságpolitikai célkitűzések közötti szoros összefüggést. A 2025-ös év kulcskérdése lesz, hogy a főbb munkavállalási és befektetési kategóriák mennyire válnak népszerűvé, és ezzel párhuzamosan csökken-e az egyedi elbírálású nemzeti célú engedélyek száma.

Meghatározó tényező lehet 2025-ben a vendégmunkásokkal kapcsolatos törvény tavalyi módosítása is, amelynek következtében a preferált harmadik országok listájáról lekerültek például a kínaiak és az indiaiak. Az új listán kezdetben csak az örmény és grúz állampolgárok maradtak, később azonban visszakerültek a fülöp-szigetiek, miután országuk vállalta egy felügyelő ügynökségként működő szervezet létrehozását.