Magyarok százezreire várhat a földi pokol idén nyáron: róluk megfeledkeztek, nincsen segítség

A probléma országszerte jelentős: becslések szerint hazánkban jelenleg több százezer lakásban hiányzik a légkondicionáló, a hatékony árnyékolás vagy a megfelelő szigetelés. Az érintett ingatlanok között találhatók panellakások, téglaépületek, vidéki vályogházak és Kádár-kockák, ahol a nyári hőmérséklet akár 35-40 fokig is emelkedhet, ami nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is jelent az ott élőknek.

Míg a fűtésszegénység régóta ismert társadalmi probléma Magyarországon, addig a klímaváltozás következtében egyre súlyosabbá váló hűtésszegénység kevesebb figyelmet kap a szakpolitikai kommunikációban és a támogatási rendszerekben - írja a lap. A Habitat for Humanity 2023-as lakhatási jelentése szerint a hazai lakások több mint 30 százaléka hőtechnikai szempontból elavult, megfelelő szigetelés és korszerű nyílászárók nélkül. A szervezet tapasztalatai alapján számos lakásban 35-40 Celsius-fokos hőmérséklet mérhető a nyári hónapokban. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) becslései szerint a háztartások körülbelül 40 százalékában egyáltalán nincs hűtési technológia, különösen a vidéki, alacsony jövedelmű családoknál.

Bár a klímaberendezések száma jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben – 2023-ban már közel egymillió háztartás rendelkezett légkondicionálóval, ami kétszerese a tíz évvel korábbi adatnak –, a társadalmi eloszlás rendkívül egyenlőtlen. A legalacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozók közül csak minden hetedik háztartásban található klíma, míg a leggazdagabb tizedben ez az arány meghaladja a 80 százalékot. 

A Levegő Munkacsoport és a WWF Magyarország mérései megerősítik, hogy a megfelelő árnyékolás vagy szellőztetés nélküli otthonokban a beltéri hőmérséklet éjszaka sem csökken 28-30 fok alá, miközben a napi átlaghőmérséklet meghaladja az egészségügyi határértéknek tekintett 26 fokot. Az egészségügyi következmények már most érezhetők: a hőguta, kiszáradás, kimerültség, valamint a szív- és érrendszeri problémák fokozódása egyre nagyobb terhet ró a magyar egészségügyi rendszerre a hőségriadók idején. Egy budapesti sürgősségi osztályon dolgozó orvos szerint évről évre növekszik a hőgutával és dehidratációval kezelt betegek száma.

EZ IS ÉRDEKELHET

Filléres trükkökkel is lehűtheted a lakást: így lesz klíma nélkül elviselhető a hőség

Ezen a hétvégén, és a következő hét elején is számíthatunk tartós felmelegedésre. Mit tehetünk, ha a lakásban rekedtünk?

Nincs segítség?

Míg a fűtéskorszerűsítés különböző formái régóta szerepelnek a lakáspolitikai intézkedések között, a nyári hőterhelés kezelésére gyakorlatilag nem létezik célzott állami beavatkozás. Sem a 2021-2022-es otthonfelújítási programban, sem az energiahatékonysági pályázatokban nem kapott külön figyelmet a hűtés problémája, légkondicionáló beszerzésére pedig nem jár támogatás.

A kormányzati kommunikációban az energiahatékonyság kapcsán szinte kizárólag a téli energiafelhasználás kerül előtérbe, a nyári hőhullámok okozta lakhatási válsághelyzetek nem szerepelnek sem a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában, sem a szociálpolitikai intézkedések között. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyar jogi és szakpolitikai környezet nem ismeri el önálló kategóriaként a hűtésszegénységet, szemben több nyugat-európai országgal, ahol már külön támogatások és definíciók vonatkoznak a nyári hővédelmi beavatkozásokra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) évek óta használja a "cooling poverty" és az "overheating risk" fogalmait, de ezek Magyarországon még nem jelentek meg a szakpolitikai döntéshozatalban.