Mikor van szilveszter és újév napja? Mit ünneplünk szilveszterkor? Hagyományok, népszokások, babonák újévkor

A szilveszter ünnepe a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napjára esik, míg az újév a legelsőre. A karácsonyi időszak viszont vízkeresztig, január 6-ig tart: ezért nevezték egykor az újév napját kiskarácsonynak (ahogy a gyermekdalból ismert). Magyarországon a szilveszter nem, de az újév napja munkaszüneti nap. 2026-ban úgy alakult, hogy a január 2-ára áthelyezett pihenőnappal egy négynapos hétvégével indul az év. Cserében január másodikát még év elején le kell dolgozni az egyik szombati napon.

Mikor van szilveszter napja? Mikor ünnepeljük az új évet?

December 31-én van I. Szilveszter pápa napja, ezért az év utolsó napját Szilveszter napjának, röviden szilveszternek nevezik. Az óévet búcsúztató ünnepekhez számos szokás, hagyomány kapcsolódik, mely - hasonlóan a téli és a tavaszváró ünnepeinkhez - egészen az ókori római szaturnáliáktól eredeztethető. Bár sok népszokás keveredett, elhomályosult azóta, az ókori szaturnáliák pogány szokását a középkori Franciaországban támasztották fel újra a január 1-e körül tartott "bolondok ünnepe" (festum fatuorum) képében a Wikipédia szerint. Így a legtöbb szokás innen terjedt el újra, annak ellenére, hogy az ilyen ünnepségeket az egyház a 15. században hivatalosan is betiltotta: a néphagyományban tovább éltek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Munkaszüneti nap január 2-a? Itt a munkaidőnaptár: ezen a napon lesz az első szombati munkanap 2026-ban

A munkaidőnaptár alapján január 2. áthelyezett pihenőnapként szerepel, így meghosszabbítja az újévi hétvégét, de ennek ára egy szombati munkanap lesz.

Az év utolsó és első napjához is számos szokás, babona kapcsolódott a különböző országokban, tájakon. Az évkezdet a legtöbb kultúrában csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötődött: ilyen évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. Amíg egyes kultúrákban a tavaszi nap-éj egyenlőség számított fordulópontnak (pl. a hettiták purulijasz ünnepe), a nyugati kultúrkörben január 1-jét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a Julián naptár bevezetésekor a Wikipédia szerint.

Később egyébként ezt a dátumot az 567-es tours-i zsinat eltörölte és a következő ezer évben különböző napokat - egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot - tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt (ez Gyümölcsoltó Boldogasszony napja), bár nem rendeztek évköszöntő ünnepségeket, mert az ilyeneket pogány dolognak tekintették. Csak 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjának bevezetésével lett január 1. az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Egyes országok csak később tértek át erre a dátumra, némely más naptárakat használó kultúrák pedig ma is január 1-jétől eltérő napokon ünneplik az újévet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hosszú hétvégék, munkaszüneti napok és ünnepnapok 2026-ban: itt a friss táblázat, munkaidő naptár

A 2026-os évet egy négynapos hosszú hétvége nyitja. Mutatjuk mikor lesznek munkaszüneti napok, pihenőnapok, áthelyezett munkanapok, ledolgozós szombatok jövőre.

A kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére, és az iszlám újév is eltérő dátumra esik. Az újévi hagyományok, szokások pedig szintén országonként, területenként eltérhetnek.

Szilveszteri hagyományok, újévi szokások, babonák

A babonák szerint az óév napján az esti zajkeltés, lármázás elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, és a gonosz szellemeket. Ennek modern megfelelője a zajos tűzijáték, petárdázás. A szilveszteri szokások, hiedelmek nagy része az évkezdettel kapcsolatos, a gonoszűző hagyományok és a szerelmi-, halál-, és időjóslások idejévé vált.

Sok szokás és babona köthető az ilyenkor fogyasztott ételekhez is: például nem szerencsés baromfit fogyasztani, ellenben ajánlott a sertéshús - egyes hiedelmek szerint a szárnyasok kikaparják, míg a malac kitúrja a szerencsét. A következő évi anyagi jóléthez kapcsolódik az aprószemű ételek, mint a szerencsehozó lencse, a rizs, a köles vagy a mák fogyasztásának szokása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a tökéletes, elronthatatlan lencsesaláta titka: ezzel a recepttel nem foghatsz mellé

Kevesen tudják, hogy a lencse csaknem minden fontos aminosavat tartalmaz, az állati fehérjeforrásokhoz képest elenyésző a koleszterin- és zsírtartalma.

Modern szokás, hogy szilveszterkor összegyűlik a családi vagy baráti társaság és együtt várják ki az éjfélt: ekkor szokás pezsgővel koccintani és boldog új évet kívánni azoknak is, akik távol vannak. Magyar szokás újévor a Himnusz eléneklése vagy meghallgatása, a közmédiában ezt követi a Szózat elszavalása, majd a köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde. Január 1-én tartják hagyományosan az újévi bécsi koncertet is, amelyet több mint 90 országban - így hazánkban is - egyenes televíziós adásban közvetítenek.

Az év utolsó napjaiban sokan tartanak számadást - vagyis értékeli az elmúlt évet -, illetve ilyenkor szokás az újévi fogadalmak megtétele is. Az újévi fogadalomtétel szokása ugyancsak az ókorra nyúlik vissza a Wikipédia szerint: már a régi babilóniaiak és rómaiak is gyakorolták, majd később a keresztények is átvették ezt a világi szokást.

A babonák szerint az újévben az első látogató férfi kell legyen, mert az hoz a szerencsét. Elterjedt szokás volt a kántálás, újévkor jókívánságokkal házról házra járás. Ezt egykoron felnőtt férfiak űzték, később fiatalok és gyermekek, illetve adománykérők. Egyes területeken Magyarországon is szokás volt a vincsázás, vagyis az újév köszöntés (a német wünschen szóból): ekkor a szomszédokat, családtagokat látogatták meg, hogy újévet köszöntsenek jókívánságokkal, versikékkel.

Egy másik népi hiedelem szerint tilos mosni, vagy ruhákat felakasztani a házban újév napján, mert ez szerencsétlenséget hoz. A téltemetés szokása is fennmaradt egyes tájakon: az óévet jelképező bábu elásása vagy elégetése, vagy pedig egy öregembernek öltöztetett legény kiűzése a faluból. A hajadonok pedig jövendőbelijük kilétét, nevét, társadalmi helyzetét igyekeztek megjósolni gombóckifőzéssel, pogácsasütéssel, ólomöntéssel. Ismert volt a halál- és az időjóslás is.

A napos idő jó évet jelez előre, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Az újévi jelképek közé tartozik a négylevelű lóhere, a lópatkó és a malac, valamint a kéményseprő is. Újévkor nagy hangsúly helyeződik a szerencsére és az újévi gazdagságra, az emberek egészséget, bőséget, sikert kívánnak egymásnak, illetve mindenféle módokon a szerencsét próbálják bevonzani. De ne felejtsük el, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa: vagyis tenni kell azért, hogy sikeresek lehessünk, nem csak várni, hogy jobbra forduljanak a dolgok.

Az ünnepekhez kapcsolódó szokások mára megkoptak, elveszítették jelentőségüket, viszont a modern embernek is szüksége van hagyományokra. Semmi sem gátol meg bennünket, hogy saját szokást alakítsunk ki az új évre a régiek mellé (ami valóban segíthet a gazdagodásban, sikerességben): ha már dolgozni nem kell és házimunkát végezni nem szabad, bőven van lehetőség, hogy például átnézzük az éves költségvetést és tervet készítsünk a jövő évre. Mennyit takarítottunk meg? Milyen kiadásaink lesznek jövőre? Mikor megyünk szabadságra? Hová megyünk nyaralni? Lehet az év első hétvégéje a tervezgetés ideje.