Ezek lesznek a 2026-os év leglátványosabb égi jelenségei: nap- és holdfogyatkozás, csillaghullások, szuperholdak is lesznek

10+10 látványos égi jelenség mellett érdemes említeni, hogy a 2026-os év első teliholdja úgynevezett "szuperhold" is lesz. Bár a csillagászok nem szeretik ezt a kifejezést, a köznyelvben már elterjedt: arra a jelenségre használják, amikor a telihold éppen egybeesik azzal az időponttal, amikor a Hold a legkezelebb tartózkodik a bolygónkhoz. Magyarán, ha a Hold pályája közelebb esik a Földhöz, nagyobbnak és fényesebbnek látszik, innen a "szuperhold" elnevezés. A legtöbb év során három ilyen szabad szemmel is jól látható nagyobb és fényesebb holdjelenség figyelhető meg. 2026-ban januárban, februárban és márciusban láthatjuk majd.

Lássuk a 2026-os év leglátványosabb csillagászati eseményeit!

1. Részleges napfogyatkozás Magyarországról augusztus 12-én

Az év leglátványosabb jelensége minden kétséget kizáróan ez a napfogyatkozás lesz. Európa bizonyos részeiről, például Grönlandról, Izlandról, illetve Spanyolországból teljes napfogyatkozást figyelhetünk meg, azonban hazánkban csupán részlegeset. A Hold korongja 19:22-kor ér hozzá a Nap pereméhez, s naplementekor, 19:58-kor éri el legnagyobb fázisát (60%-os fedettség), legalábbis hazánkból nézve.

A rendkívül látványos eseményt kiválóan megtekinthetjük egy kifejezetten a Nap észlelésére felkészített, vagyis napszűrő fóliával mindkét csövén ellátott binokulárral vagy szintén napfóliával ellátott távcsővel. Szabad szemmel még a lenyugvó napba sem szabad nézni! Rendkívüli párás-poros, fátyolfelhős idő esetén elképzelhető hogy szabad szemmel is megnézhetjük a lenyugvó napkorongot, de mindenképpen fokozott óvatossággal - tanácsolják.

EZ IS ÉRDEKELHET

Teljes napfogyatkozás 2026: közeledik a következő égi jelenés, innen lesz majd leginkább látható

Mutatjuk, mikor honnan látható az égi jelenés és milyen óvintézkedéseket érdemes betartani a megfigyelés során.

Ugyanezen a napon éjszaka következik be a legismertebb meteorraj, a Perseidák gyakorisági maximuma. A meteorraj radiánspontja (tehát az a pont, ahonnan a hullócsillagok kiindulni látszanak) sötétedés után, este 9 órakor már 20 fokos magasság felett látszik, a maximum idejére, augusztus 13-a hajnali 4:00-ra pedig 65 fokos magasságba ér. Ekkor óránként akár 100 hullócsillagot is láthatunk. Ne csüggedjünk akkor sem, ha ezen az éjszakán borult idő lenne, a meteorraj ugyanis július 17-e és augusztus 23-a között aktív, tehát a gyakorisági maximum előtti és utáni néhány napban is lehetőség kínálkozik a hullócsillag-lesre.

Szintén augusztus 12-én esthajnalcsillagunk, a Vénusz látható 50%-os fázisában este 20:36-kor. A -4,4 magnitúdós látszó fényességű, 23,7"-es látszó átmérőjű bolygó 8 fokos horizont feletti magasságban látszik majd a polgári szürkület végén. Maga a Vénusz szabad szemmel is megfigyelhető, azonban ha szeretnénk látni a fázisát is, érdemes távcsövet használni.

2. A Mars és a Jupiter együttállása november 16-án

Igen látványos, amikor két fényes bolygó közelíti meg egymást az égbolton. Ezúttal a vörös bolygó, a Mars, illetve a bolygók királyaként ismert Jupiter kerül együttállásba. November 15-én hajnali 5:40-kor érik el a legnagyobb közelség pillanatát, amikor is 1,2 fokos távolságba érnek egymástól. Mindez az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus közelében történik, mégpedig a Jupitertől 4,3 fokos távolságban, attól balra lefelé látszik a Regulus. A két bolygó közelsége látványos lesz az ezt megelőző, illetve az ezt követő napon is: november 15-én és 17-én 1,2 fokos távolságban lesz egymástól a Mars és a Jupiter.

3. A Jupiter és a Vénusz együttállása június 9-én

Este 21:20-kor megközelíti egymást a -4,0 magnitúdós látszó fényességű Vénusz és a -1,9 magnitúdós látszó fényességű Jupiter, mégpedig 1,6 fokos távolságra. Mindez a nyugati horizont felett 16 fokkal történik majd meg, a polgári szürkület végén. Az előző, illetve a következő napon 1,9 fokos távolságban látszik majd egymástól a két planéta, így a látvány ekkor is megfigyelést érdemel.

4. A Hold, az Elnath, a Vénusz és a Jupiter együttállása május 18-án

Ezen az estén 21:45-kor látványos közelségbe kerül a mindössze 6%-os, szinte papírvékonyságú holdsarló, a Bika csillagkép 1,7 magnitúdós, Elnath nevű csillaga, valamint a Vénusz és a Jupiter. A holdsarló az együttállás pillanatában 10 fokkal a látóhatár felett látszik majd, amelytől 2,7 fokos távolságban észrevehetjük az Elnath csillagot. A Vénusz a Holdról balra 5 fokkal, a Jupiter pedig égi kísérőnktől jóval távolabb, balra felfelé 26 fokkal látszik majd. Együttállás május 18-án 21:20-kor a nyugati horizont környezetében.
5. Február 19.    A Vénusz, a Merkúr, a Hold és a Szaturnusz együttállása: délután 17:45-kor a mindössze 5%-os fázisú holdsarló együtt áll a nevezett 3 bolygóval a polgári szürkület végén. Ekkor a Vénusz 3, a Merkúr 10,8, a Hold 18, a Szaturnusz pedig 19 fokos magasságban látszik majd. A Vénuszt és a Holdat szabad szemmel is könnyedén észrevehetjük, a Szaturnuszt és a Merkúrt pedig egy kézi látcsővel biztosabban meglátjuk, azonban ha van távcsövünk, érdemes megkeresni a Neptunuszt is kicsit később, 18:30-kor, ekkor ugyanis szorosan együtt állás a Szaturnusszal, attól jobbra, 50'-es távolságban, a látóhatár felett 12 fokkal.

6. A Geminidák meteorraj maximuma december 14-én

A december 4-e és 20-a között aktív meteorraj eléri gyakorisági maximumát, ekkor óránként akár 150 hullócsillagot is megfigyelhetünk. Ez a meteorraj tehát aktívabb még az augusztusi Perseidáknál is, azonban a téli hideg miatt kicsit kellemetlenebb lehet a megfigyelése. A radiánspont szürkületkor kel, és december 15-én hajnali 1:40-kor delel 75 fokos magasságban. A Hold korán lenyugszik, kevésbé lesz zavaró.

7. Részleges holdfogyatkozás hajnalban augusztus 28-án

Ezúttal a teliholdat megfűszerezi egy szépséges részleges holdfogyatkozás is, amely a félárnyékos szakasszal 3:23-kor veszi kezdetét. A részleges holdfogyatkozás 4:33-kor startol, amikor is égi kísérőnk már csak 12,5 fokkal látszik a horizont felett. A részleges fázis a legnagyobbnak hajnali 5:58-kor látszik majd, a holdnyugtakor. A maximális fogyatkozás 6:12-kor következik majd be, azonban ekkorra a Hold a horizont alá nyugszik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lemaradtál tegnap? Mutatjuk, mikor lesz legközelebb részleges vagy teljes holdfogyatkozás Magyarországon

Teljes holdfogyatkozás 2025 szeptember 7-én: mi a holdfogyatkozás jelentése, mikor lesz teljes holdfogyatkozás Magyarországon? Mikor lesz teljes napfogyatkozás 2025-ben?

8. A Fiastyúk és a Hold együttállása július 11-én

A Bika csillagkép Plejádok néven is ismert, szabad szemmel is megfigyelhető nyílthalmaza szoros együttállásba lép a 16%-os fázisú holdsarlóval 2:30-kor a látóhatár felett 10 fokkal. A Fiastyúk egy-két csillagának halmazszéli fedését is megfigyelhetjük 1:27 és 2:11 között. Ez utóbbi jelenségek észlelése mindenképpen távcsövet igényel.

9. A Mars átvonulása a Praesepe nyílthalmazon október 11-én

A vörös bolygó ezen a napon hajnali 5:15-kor látható a Rák csillagkép M44-es katalógusszámú, Jászol-halmaz néven is ismert nyílthalmazának közepén. Ekkor a Mars a horizont felett 45 fokos magasságban látszik majd. A planéta október 10-e és 14-e között átvonul a halmazon, megközelítve annak csillagait. Ilyen módon az októberi égen több napon keresztül rendkívüli látványosságot szolgáltat a távcsőtulajdonosok számára.

10. A Mars, a Jupiter és a Hold együttállásai a Regulus csillag közelében november-december folyamán

A négy égitest közelségét hét különböző napon is megfigyelhetjük az év két utolsó hónapja folyamán, így derült idő reményében érdemes legalább egyszer megtekinteni. Az együttállások időpontjai a következőek:

• november 2.: hajnali 5:00-kor a Regulus, a Jupiter, a 0,8 magnitúdós látszó fényességű Mars, a 46%-os fázisú félhold és a Praesepe egy egyenesbe ér.
• november 22.: hajnali 5:45-kor a Regulus, a Mars és a Jupiter szabályos háromszöget alkot.
• november 25.: hajnalban 5:45-kor együttállásba lép a Regulus és a Mars s velük együtt derékszögű háromszöget alkot a Jupiter.
• november 30.: a Mars, a Regulus, a Jupiter és a 63%-os fázisú Hold lapos, paralelogramma alakú együttállásba lép.
• december 1.: reggel 6:00-kor megkezdődik a Jupiter és a Regulus egész decemberben tartó együttállása.
• december 3.: reggel 6:00-kor egyenlő szárú, tompa szögű háromszöget alakít a Mars, a Regulus és a Jupiter.
• december 26.: este 23:00-kor egy vonalba ér a Mars, a Jupiter, a Hold, a Praesepe és a Regulus.

További 10 látványos égi jelenség

A legfontosabb 10 után a Svábhegyi Csillagvizsgáló cikkében közölt még 10 említésre érdemes égi jelenséget is:

1. Június 19: este 22:00-kor a Vénusz a Praesepe nyílthalmaz közepétől 47'-es távolságban látszik.
2. Március 29.: a 89%-os fázisú majdnem telihold elfedi az Oroszlán csillagkép legfényesebb, 1,3 magnitúdós csillagát, a Regulust. A belépés 20:35-kor, a kilépés pedig 21:45-kor történik majd.
3. Szeptember 14.: 11:34-kor megkezdődik a 29%-os fázisú vénuszsarló nappali fedése. A Vénusz 11:34:29 és 12:35:22 között lép be a 12%-os fázisú Hold sötét oldalán 10 fokos magasságban, majd 12:44:11 és 12:45:21 között megtörténik a kilépés a horizont felett 18 fokkal.
4. Május 6.: az Éta Aquaridák meteorraj gyakorisági maximuma. A hajnali égen akár 50 hullócsillagot is megfigyelhetünk óránként.
5. December 10.: A Vénusz a legmagasabbra ér a hajnali égen. A -4,8 magnitúdós látszó fényességű, 35%-os fázisú, 34,0"-es átmérőjű bolygó 26,5 fokos magasságban látszik a polgári szürkület kezdetén.
6. Április 22.: este 21:00-kor kis téglalap négy csúcsát alkotja az Ikrek csillagkép Pollux és Castor csillaga, valamint a Jupiter és a 35%-os fázisú holdsarló a horizont felett 47 fokkal.
7. Május 20.: este 21:45-kor a Jupiter, a 22%-os fázisú holdsarló, a Pollux, illetve a Castor L-alakú, szabad szemmel is jól látható együttállásba lép.
8. Április 19.: 20:12-kor a Fiastyúk szoros együttállásba kerül a 7%-os fázisú holdsarlóval, amely után égi kísérőnk elfedi a nyílthalmaz néhány csillagát.
9. Június 17.: egy vonalba kerül a Merkúr, a Jupiter, a 10%-os fázisú Hold, a Vénusz, illetve a Praesepe este 22:10-kor.
10. Október 21.: bekövetkezik az Orionidák meteorraj maximuma, amelynek során ezen az éjszakán óránként 20 hullócsillagot láthatunk.