Gyerekei anyagi helyzetéről vallott a magyar csúcsmilliárdos: Dolgozniuk muszáj lesz!

Jákob Zoltán a Mokkában mesélt arról, hogy tizenéves lányai magániskolába járnak, mert szerette volna, ha projektalapú oktatást kapnak, ami által közgazdasági, menedzserszemléletet vesznek fel - szemlézte a vállalkozó szavait a 24.hu.

Mint mondta, van ebben egy „burkolt ráutaló magatartás”, hogy gyerekei csatlakozzanak majd hozzá az üzleti életben.

Azt mondtam a gyerekeimnek: annak nem sok öröme van, ha az embernek túl sok pénze van, és nem tudja mire elkölteni. De erre jó a pénz, hogy ők majd azt fogják csinálni, amit szeretnek. Nem lesznek rászorulva, hogy pénzkeresetért dolgozzanak. Dolgozniuk muszáj lesz, azt nem engedem, hogy ne dolgozzanak, de olyat csinálhatnak, amit szeretnek. Ha nem akarnak szépségiparban kereskedni, mint én, akkor csinálhatnak mást

– mondta el a műsorban a milliárdos.

Útmutató gyermekek pénzügyi tudatosságra neveléséhez

Korábban a Pénzcentrumon is foglalkoztunk, a helyes pénzügyi nevelés kérdéskörével: már egy hároméves gyermek is sokat megtanulhat a felnőtt élet egyik alapjáról, a pénzről és a számokról. Ahogy a gyermek egyre idősebb lesz, egyre több mintát sajátít el szüleitől és a környezetétől, melyek lehetnek jók és rosszak egyaránt. A szülő felelőssége, hogy gyermeke még akkor megszerezze a jó alapokat a későbbi pénzügyi tudatosság kialakításához, amikor még óvodába, iskolába jár. 

 A kis összegű zsebpénzt, amelyet ilyen idős korban elkezdhet a szülő adni a gyermeknek, ne arra adjuk, hogy magánál hordja, hanem arra, hogy spóroljon. Ezután, ha szeretne megvenni egy matricaalbumot, vagy egy játékfigurát, arra kell sarkallnia a szülőnek, hogy vegye meg magának: ha nem elég a pénz rá a malacperselyben, akkor várjon, amíg összegyűlik. 

Hogy csináljuk a gyakorlatban?

Kezdjünk el zsebpénzt adni a gyermeknek, amely lehet egy nagyon kis összeg is, mondjuk 200 forint hetente, amivel ő rendelkezhet. Az összeg mindig attól függ, hogy mire van szüksége a gyermeknek, hatéves korban ez már szögesen eltérhet. Van gyerek, aki még 8-10 évesen is csak a perselybe dobálja a kapott zsebpénzt, és nem érdekli különösebben a vásárlás. Más gyermekek különböző okokból - például hogy más településről járnak be az iskolába - rá vannak kényszerítve a költésre, mert jegyet vesznek, tízórait, vagy maguknak fizetik be a menzát. Így sokkal előbb gondolnak rá, mit vásárolnának maguknak. Tehát a gyermek szükségletei, érdeklődése, és természetesen a szülők pénztárcája szerint érdemes megszabni egy megfelelő összeget. Bármilyen kevés is legyen, a cél a rendszeresség, ezzel nevelve a gyermeket a megtakarításra. 

Vigyázat!

Sok szakértő tartja borzasztóan károsnak, ha a gyermeket a különböző házimunkák elvégzéséért, vagy a jó jegyekért pénzzel jutalmazzuk. Mert ez a gyakorlat el fogja venni a gyermek belső motivációját, hogy a jó eredményekért önmagukban tegyen, vagy azért végezzen házimunkát, mert abból a családban mindenki kiveszi a részét, így ő is. Ráadásul így a gyermek - és a szülő is! -zsarolhatóvá válik.