A változtatást azzal indokolták, hogy így tudják továbbra is biztosítani "a legjobb megtekintési és vásárlói élményt".
2008 és 2009 között egy három férfiból álló csoport rájött, hogy az Európai Unió klímaváltozás elleni törekvését szolgáló szén-dioxid-kvóta kereskedelmi rendszerében ugyanúgy el lehet csalni az áfát, ahogy azt étolajjal, farmerrel vagy bármi egyébbel teszik. Sőt, a körhintacsalásként elhíresült módszerhez még csak utaztatni sem kell a terméket, online lehet bonyolítani az egész folyamatot. Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós államok több pénzt veszítettek a körhintázás révén, mint amennyit a közös agrárpolitikára költenek. Az esetről a CANAL+ készített sorozatot, amely május 13-tól Magyarországon is elérhető a Direct One kínálatában.
Az évszázad csalása címen (eredetileg Of Money and Blood) érhető el a Direct One TV szolgáltató műsorkínálatában május 13-tól az európai történelem egyik legvakmerőbb és legjövedelmezőbb csalásának igaz történetén alapuló sorozat, amelyet a hatóságok "az évszázad csalásaként” emlegetnek.

A csalók fedőcégek és offshore számlák bonyolult hálózatát hozták létre, hogy a külföldről vásárolt szén-dioxid-kibocsátási egységeket az áfát felszámítva tovább értékesítsék, majd az adó befizetése nélkül a céget megszüntessék.
A módszerrel Franciaországban 1,6 milliárd euró, az Európai Unión belül pedig összesen legalább 6 milliárd euró értékben okoztak kárt a költségvetésben.
A hatóságok végül 2009 nyarára felgöngyölítették az ügyet, lecsaptak a bandára és 2016 májusában tizenkét embert állítottak bíróság elé, a két ötletgazdát nyolc év börtönbüntetésre ítélték, és 283 millió euró kártérítés megfizetésére kötelezték.
A kvótarendszer Achilles-ina
Az Európai Uniós Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszert (EU ETS) 2005-ben hozták létre a klímaváltozás elleni küzdelem részeként, minden EU-s tagállamra, illetve Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is vonatkoznak az előírásai. A mechanizmus célja, hogy arra ösztönözze a piaci szereplőket, hogy fokozatosan csökkentsék a károsanyag-kibocsátásukat az unió által meghatározott ütemtervvel összhangban, a rendszer által lefedett szektorok az EU károsanyag-kibocsátásának mintegy 40 százalékáért felelnek.

Az érintett cégek a részükre meghatározott kvótamennyiséget ingyenesen megkapják, minden egyes kvóta egy tonnának megfelelő szén-dioxid vagy azzal megfeleltethető mennyiségű egyéb üvegházhatású gáz kibocsátására ad jogosultságot. Amennyiben egy vállalat csökkenteni tudja szén-dioxid-kibocsátását, a fel nem használt kvótákat a másodlagos piacon tovább értékesítheti olyan cégeknek, amelyek túllépték a kibocsátási korlátjukat és többletüket így tudják jogosultsággal fedezni.
A csalást az tette lehetővé, hogy
a kvótákra – országonként eltérő mértékű – általános forgalmi adót vetettek ki, amelyet így ugyanúgy be lehetett vonni a körhintacsalásba, sőt, lévén online termék, kereskedéséhez egy laptop is elég volt – és persze számos strómanok neve alatt futó offshore vállalkozás.
A sorozatban a szereplők neveit megváltoztatták, a két kisstílű bűnöző (Fitous és Bouli) és egy gazdag, az apósának megfelelni akaró kereskedő (Jerome Attias) szövetkeznek, hogy pénzt játszanak ki az uniós szén-dioxid-kvóta piacról. Xavier Giannoli, a rendező szerint a sorozat egyszerre krimi, pénzügyi nyomozás, környezetvédelmi vita, melynek jelenetei egyik helyszínről a másikra repítenek át: elegáns párizsi negyedekből a New York-i tőzsdére, manilai kaszinókba, kormányzati hivatalokba és lepukkant maffiabárokba. A fehérgalléros bűnözés elleni küzdelemre szakosodott nyomozót a kétszeres César-díjas Vincent Lindon alakítja, míg a gazdag aranyifjút a szintén César-díjas Niels Schneider.
Az Európai Bizottság az ügy hatására azóta módosította az EU-n belüli kvótakereskedelem szabályozását, bevezetve a fordított adózást, amelynek köszönhetően az ügylet végig áfamentes, csak az utolsó vásárló, azaz kvótafelhasználó fizeti meg az áfát a költségvetésnek, ahonnan mindjárt vissza is igényelheti, kizárva a csalás lehetőségét, így a széndioxid-kvóta-kereskedelem mára az európai klímapolitika sikertörténetévé vált: az EU ipari és energetikai kibocsátásai a felére csökkentek 2005 óta.
A rendszernek számos gyermekbetegsége volt, ezek közül kétségtelenül az egyik legsúlyosabb, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a kvótakereskedelem adójogi szabályozására, ami oda vezetett, hogy véletlenül létrehozták a régóta ismert áfacsalási trükk ideális alanyát, a virtuális terméket
– árulta el a Direct One által szervezett sajtóvetítésen Bart István, klímapolitikai szakértő, aki az eset időpontjában Brüsszelben dolgozott a rendszer informatikai fejlesztésén. Az eseményen szintén jelen lévő Gyárfás Dorka, filmes újságíró szerint a sorozat erőssége az elképesztő történet mellett, hogy a karaktereket kiváló színészek alakítják, s közülük is kiemelte az ügyet felgöngyölítő Vincent Lindont. "Vincent Lindon neve garancia a magas színvonalú, művészi igénnyel készült, és szociális érzékenységű témákat bemutató filmekre, Az évszázad csalása is ezt a repertoárt gazdagítja” – tette hozzá.
Újfajta csalás terjed a nemrég elhunyt Tarr Béla nevével: nehogy bedőlj, ordas nagy lehúzás az egész
A csalók aztán felhívták telefonon is, magyar számról, és azt állították, hogy „brókerként” segítenek a befektetés kezelésében.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







