Új magyar Nobel-díjast ünnepelhetünk: Krasznahorkai László bezsebelte a díjat

A fogadóirodák már napokkal a bejelentés előtt a második legesélyesebb jelöltként tartották számon Krasznahorkait, megelőzve olyan nemzetközileg elismert írókat, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az 1954-ben Gyulán született szerző korábban már számos rangos elismerést kapott, köztük a Kossuth-díjat és a Nemzetközi Man Booker-díjat is.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 118. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal - 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között - nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 122, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Akadémia kilenc alkalommal ki is emelte a kitüntetett egy alkotását: Theodor Mommsen A rómaiak története (1902), Carl Spitteler Olimpiai tavasz (1919), Knut Hamsun Az anyaföld áldása (1920), Wladyslaw Reymont Parasztok (1924), Thomas Mann A Buddenbrook ház (1929), John Galsworthy A Forsyte Saga (1932), Roger Martin Du Gard A Thibault család (1937), Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger (1954), valamint Mihail Solohov Csendes Don (1965) című művét. A legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907), a legidősebben, 87 évesen a brit Doris Lessing (2007) kapta meg a díjat. A kitüntetettek közül mindössze kilencen vannak, akiket 50 éves koruknál fiatalabban ismert el a Svéd Akadémia.

A legidősebb élő kitüntetett az 1934-ben született Wole Soyinka nigériai költő, író, aki 1986-ban életművéért kapta meg a díjat, és ezzel ő lett az első irodalmi Nobel-díjas afrikai. A díjazottak 26 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul. A díjazottak között mindössze 18 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a 2024-ben kitüntetett dél-koreai Han Kang.

A kitüntetést ketten nem vették át. Az orosz Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítsa a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.) A díjazottak sorában a legmeglepőbb Sir Winston Churchill brit miniszterelnök neve, akit 1953-ban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül az irodalmi Nobel-díjat nyerte el.

Nagy meglepetést váltott ki, és nagy vitákat is kavart Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző 2016-os irodalmi Nobel-díja is. Eddig az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre volt, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".

EZ IS ÉRDEKELHET

Kvíz: Hallottál a magyar Nobel-díjas tudósokról? Erre a 10 kérdésre illik tudni a választ!

Tedd próbára magad a Pénzcentum mai kvízével és derítsd ki, mennyire ismered a magyar Nobel-díjasok lenyűgöző történetét! Jöhet most egy izgalmas, szórakoztató kvíz? Lássuk!