Így lőttek ki az esküvőárak 2025-ben: sokan Babaváróból fedezték a lagzit, nagyon megjárták

Pénzcentrum: Alapvetően a rendezvényszervezés területén dolgozol: milyen strukturális és gazdasági változások mentek végbe a piacon az elmúlt öt évben?

Dégi Attila: Nagyon erősen átalakult a szegmens: a Covid alatt rengeteg cég megszűnt, sokan elengedték a munkatársaikat, és a piac egy része gyakorlatilag eltűnt. Az orosz-ukrán háború nyomán az energiaárak megemelkedtek, gyengült forint. Egyik pillanatról a másikra minden elképesztően drága lett: humán erőforrás, catering, technika, virág, alapanyag. Ez a rendezvényes és vendéglátós szektort egyszerre sújtotta.

Éppen ezért sok nagy cég, akik korábban igénybe vették a komplex szolgáltatást, saját rendezvényszervező csapatot hoztak létre, mert kiderült, hogy olcsóbb, mint kiszervezni. Az állami szektorhoz tartozó megrendelések pedig egy-két nagy ügynökségnél koncentrálódnak, így a klasszikus rendezvényszervező cégek piaca jelentősen beszűkült. Sőt, ma már a turisztikai ügynökségeknek, szállodáknak is van saját rendezvényszervező csapatuk, maguk értékesítenek, maguk szerveznek. A szereplők fele gyakorlatilag piacon kívülre került

Az Opten céginformációs oldal adatai szerint szerint 20 millió feletti árbevételű rendezvényszervezőből kevesebb mint 500 van Budapest, Pest megyében. Ez nagyon kevés. Közben a két legnagyobb szereplő már nettó 115 milliárd forint fölötti árbevételt hoz. 

Van azért még mozgástér a kisebb szereplőknek?

Van, de jelentősen beszűkült. A kis és közepes ügynökségek főleg KKV-kra lőnek, és sokszor már nem klasszikus ügynökségi modellben dolgoznak, hanem rendezői outsourcingban – tanácsadás, kivitelezés, értékesítés egyben. Így még lehet jól működni, de sokkal tudatosabban kell építkezni.

Dégi Attila

A rendezvényszervezésen belül esküvőkiállítást is szerveztek: hogy látod, milyen irányban változtak a szokások az elmúlt években, és mi számít ma trendinek?

Ha egy konkrét, látványos trendet kell mondani, akkor most a színes porkilövő eszközök hódítanak, amiket fotózáskor használnak. A pár mögött szivárványszínű porcsíkot lőnek ki, és ha a fotós jól elkapja, elképesztően látványos képek születnek. Ez egy új, külföldről behozott elem, kicsit műanyag, de vizuálisan ütős, és ami fontos: fotókompatibilis.

A trendek mélyebb rétege viszont nem ennyire látványos. Budapest és Pest megye környékén lassan eltűnnek a klasszikus hagyományok: menyasszonytánc, vőfély, éjféli menü, grillázstorta, lánykikérés. Vidéken még tartják ezeket, főleg ahol a család helyben van, és a hagyomány része az élménynek.

Az egyházi esküvők népszerűsége is látványosan csökken, hiszen a Z generáció tagjai közül egyre kevesebben járnak templomba, nincs vallási kötődésük, így az egyházi szertartások iránti igény is visszaesett. A lagzik is rövidebbek lettek, már nem igénylik az éjszakába nyúló bulit. Legtöbbször délután kezdődik a szertartás, jön a fotózás, vacsora, zene, de tánc nem feltétlenül kell. A Z generáció kevesebb alkoholt iszik, nem szeret táncolni, és 10–11 körül hazamegy. Ez költséghatékonyabb is, és sokaknak kényelmesebb. Régen az esküvő volt „az esemény” az évben, ma viszont bármelyik hétvégén el lehet menni bulizni, fesztiválra, koncertre. Az esküvő elvesztette ezt az egyedi szerepét.

Sőt, sok esetben a legfontosabb szempont ma már nem a hangulat, hanem a vizuális megjelenés. Szinte mindegy, milyen az étel vagy a zene, a lényeg, hogy jól nézzen ki a fotón. A TikTok és Instagram diktálja a látványt: legyen trendi, látványos, megosztható. A koszorúslányok belépője, a dekor, a mozdulatok: minden a közösségi médiára van optimalizálva. A fiatalok önbizalma alacsony, félnek attól, hogy lefotózzák őket tánc közben, és kikerül a netre. Ezért inkább nem táncolnak, nem lazítanak.

Milyen hatással volt a Covid az esküvői piacra, és hogyan alakult át az ágazat a járvány utáni időszakban?

A járvány alatt sok pár halasztotta az esküvőjét, így a 2022-es és 2023-as szezonban elképesztő mennyiségű esemény torlódott össze. Volt olyan nyári időszak, amikor hétfőtől vasárnapig minden nap esküvő volt. A szolgáltatók rengeteget dolgoztak, ez egy sikeres időszak volt számukra. Ráadásul sokan még a 2020–2021-es árakon rendezték meg az eseményt, hiszen előre foglaltak, és a szolgáltatók tartották az eredeti árat. A már említett geopolitikai változások aztán természetesen az esküvői költségeket is felfelé tolta, azóta nagyjából megduplázódtak a költségek.

Egy átlagos, 80 fős budapesti esküvő ma minimum 6–8 millió forint, de sokszor tízmillió fölé is felkúszhat.

Tehát egy esküvő ma százezer forint/fő körül mozog. Ez sokakat meglep.

Mennyire szakadt el egymástól Budapest és vidék az esküvők árazásában?

Jelentős a különbség, több okból is: Budapesten a legtöbb rendezvényhelyszín bérlemény, míg vidéken sok étterem és rendezvényház saját tulajdonban van, így nincs bérleti költség. Vidéken gyakran kevesebb személyzettel, családi alapon oldják meg az egész estés vendéglátást – leves, sültestál, italok –, ami jóval olcsóbbá teszi az esküvőt. Budapesten viszont már egy mérsékelt, egész estés catering is 40 ezer forint per fő körül indul, és erre jön még a szervizdíj, italcsomag, terembérlet.

Dégi Attila

Mik azok a legfeleslegesebb dolgok, amikre a menyasszonyok mégis szívesen költenek?

Az egyik vesszőparipám a bérautó: szerintem nettó pénzkidobás. Elmegyünk vele 4–6 kilométert, kifizetünk érte 120 ezer forintot, hogy készüljön róla két fotó. Tök mindegy, hogy milyen márka – ha valaki megkérdezi, hol lehet spórolni, ez az első, amit kihúznék a listáról.Ugyanígy feleslegesnek tartom, ha valaki négyszer átöltözik az esküvőn. Elég egy kényelmes, jó ruha, amiben tud mozogni, táncolni, élvezni a napot.

A sztárelőadók kérdése már összetettebb: több mint 300 esküvőn voltam jelen reggeltől estig, és láttam fantasztikus fellépőket, akik elképesztő hangulatot csináltak. De láttam olyat is, akiről nem értettem, mit keres ott, és kifizettek érte 400 ezer forintot. Sokszor nem a pár választ, hanem valaki meglepetésként rendeli meg, és az egész mellémegy. A stand-uposokkal is hasonló a helyzet: imádom őket, de esküvőre nem hívnék stand-upost. Ez nem az a műfaj.

Mi az a legsúlyosabb pénzügyi hiba, amit a párok elkövetnek az esküvőszervezés során?

Gazdasági oldalról nézve ugyanaz az esküvő simán lehet 25%-kal drágább vagy olcsóbb, attól függően, mennyire rutinos a szervezés. A legnagyobb hiba, amit sok pár elkövet, hogy nem kérdez meg hozzáértőt. A legtöbb menyasszony azt gondolja, „majd én megoldom”, mert volt már esküvőn, és az egyszerűnek tűnt: helyszín, zenekar, vacsora, és kész. Csakhogy minden szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél többet adjon el, minél tovább legyenek jelen a résztvevők,  és ha nincs jól összerakva a forgatókönyv, az esküvő, ami 8 óra alatt lemehetne, elhúzódik akár 16 órára. Minden plusz óra plusz költség, a logisztikát sokan nem gondolják végig.

Pedig már egy 100 ezer forintos konzultációval rengeteget lehetne spórolni. Vannak esküvőszakértők, akik nem feltétlenül szervezők, de sok esküvőn dolgoztak, és pontosan tudják, hol lehet faragni a költségekből. Egy ilyen beszélgetés során elmondják, hogyan érdemes felépíteni a napot, mire figyelj, hol ne költs feleslegesen. Egy 6–8 milliós esküvőnél a 25% megtakarítás már komoly összeg.

Mekkora volumenű iparágnak tekinthető ma az esküvőszervezés és a hozzá kapcsolódó szolgáltatói kör?

Nincsenek pontos statisztikák, mert az esküvői piac nagyon összetett és nehezen mérhető. A KSH tudja, hány hivatalos házasságkötés történik évente – ez mostanában 36–38 ezer körül mozog –, de arról nincs adat, hogy ebből hány lagzi valósul meg, milyen költségszinten, milyen szolgáltatói struktúrával. Egy étterem például hétköznap à la carte működik, szombaton esküvőt tart, nem lehet pontosan szétválasztani a bevételeket. Becslések viszont vannak.

Ha a házasságkötések harmadához tartozik lagzi, az körülbelül 12 ezer esemény évente. Ha ezt egy alacsony, 6 millió forintos átlaggal szorozzuk, máris 70 milliárd forint körüli iparágról beszélünk. Ha csak 4 millióval számolunk, akkor is 50 milliárd. Ez tehát egy komoly, spkmilliárdos nagyságrendű piac.

Mennyire vetette vissza az infláció és a gazdasági bizonytalanság a költési hajlandóságot?

Nagyon érezhető a hatás. Sokan kivárnak, még akkor is, ha lenne pénzük. Nem szívesen költenek 10–12 milliót egy esküvőre, inkább alternatív megoldásokat keresnek – például elutaznak Maldívra, és ott tartanak egy szűk körű ceremóniát 3 millióból. Nincs nagy buli, de ott vannak, és ez sokaknak elég.

A Covid alatti 20%-os infláció különösen megviselte a piacot, de még most is érződik a hatása.

Ma már nem jön vissza az esküvő ára a menyasszonytáncból?

Nem. Régen egy esküvő akár nullszaldós vagy enyhén pluszos is lehetett, 2012–2015 körül ez még előfordult. Ma viszont a költségek sokkal magasabbak, az ajándékösszegek pedig nem nőttek akkorát ezzel párhuzamosan. Egy négyfős család részvétele akár 400 ezer forintba is kerülhet a párnak, de az ajándékba adott összeg ennek csak kb. a negyede. Két fiatal vendég sem fog 200 ezret adni, pedig ennyibe kerül a részvételük. A menyasszonytánc sem hozza vissza a pénzt. Sőt, ha tudják, hogy lesz menyasszonytánc, sokan kevesebbet adnak ajándékba, mert „úgyis bedobnak majd valamit. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az esküvők pénzügyi megtérülése gyakorlatilag megszűnt.

Jellemző, hogy a párok hitelből finanszírozzák az esküvőjüket?

Nem igazán. Több piackutatást is végeztünk házasulandók körében – rendezvényeken, kiállításokon, ahol még hitelintézetek is jelen voltak –, és azt látjuk, hogy a személyi hitel esküvőre nem jellemző. Az ilyen típusú finanszírozás aránya 10% alatt van. Próbálkoznak ugyan pénzügyi szolgáltatók célzott termékekkel, de ezek nem igazán terjedtek el.

A babaváró hitel egy ideig kivétel volt: sokan abból szervezték meg az esküvőt, mert azt hitték, nem kell visszafizetni. De klasszikus banki hitelt, amit kifejezetten esküvőre vesznek fel, nagyon kevesen vállalnak.

Akkor miből finanszírozzák a párok az esküvőt?

Leggyakrabban szülői támogatásból. Még akkor is, ha a pár jól keres – például diplomás, multinál dolgozik, középvezetőként nettó 1,2 milliót visz haza –, akkor sincs feltétlen saját háza, lehet, hogy lízingelt autója van, de egy 10 milliós esküvőt saját erőből kevesen tudnak kifizetni. Ilyenkor jönnek a szülők, akik összedobják a költségeket.

Mi indokolja, hogy az esküvői kiállítást az őszi időszakban rendezitek meg?

Ennek több oka van. Régen Budapesten két nagy esküvői kiállítás volt, mindkettő januárban: az egyik a Kongresszusi Központban, a másik a Papp László Arénában.

Azt hittük, már mindent láttunk itthon, aztán kimentünk Londonba, hogy ott is szerencsét próbáljunk. A fotós karrier nem jött össze, de az ottani esküvői kiállítás hangulata teljesen magával ragadott: fantasztikus színpadi programok, gyönyörű standok, profi szervezés. Felmerült bennünk, hogy miért nincs ilyen Budapesten? Elkezdtem beszélgetni a kollégákkal, és felmerült az ötlet: legyen egy őszi kiállítás. A januári időpont már nem ideális, hiszen a párok egyre korábban kezdik a szervezést, ősszel viszont még van idő helyszínt és szolgáltatót találni a következő szezonra.

Dégi Attila

A feleségemmel nekiálltunk, újra kimentünk Londonba, megnéztük a kiállítás részleteit – színpadi show-k, beléptetés, programstruktúra –, és hazahoztuk az ötletet. Bekopogtunk a Hungexpóra, mondtuk, hogy van 500 ezer forintunk, szeretnénk egy esküvői kiállítást. Először furcsán néztek ránk, de leinformáltak, látták, hogy komolyan gondoljuk, és belevágtunk.

Utólag kutatásokkal is megerősítettük, hogy az ősz valóban jó időpont. Bár sokan azt hiszik, karácsonykor történik a legtöbb lánykérés, valójában a nyári időszak, május végétől szeptember végéig sokkal erősebb. A lánykérések kétharmada ebben az időszakban történik, így az őszi kiállítás pont jókor jön: frissen eljegyzés után, még időben a szervezéshez.

Szoktak konkrét megállapodások születni az esküvői kiállításon, vagy inkább csak ötletgyűjtés zajlik?

Sokan azt gondolják, hogy nincs pénzmozgás, de valójában sok deal születik. Lehet, hogy nem azonnal fizetnek, de értékesítési megállapodások, szerződések igenis köttetnek. Nyilván sokan jönnek ki inspirálódni, katalógusokat gyűjteni, ötleteket keresni, de ha már ott vannak, leülnek beszélgetni a szolgáltatókkal: fotós, eskető, helyszín, zenész, bárki. Az ügyes szolgáltatók pedig eladják magukat.

Lehet kedvezményeket kapni a kiállításon?

Vannak szolgáltatók, akik akciókkal készülnek, és valóban kedvezményes ajánlatokat adnak. Én viszont gazdasági és sales oldalról inkább azt javaslom: ne mindenki adjon automatikusan kedvezményt. A kiállítás kiváló alkalom arra, hogy teszteljük, mit bír el a piac.

Képek: Gosztola Judit