Szép lassan kiürülnek a magyar fürdők: egyre kevesebben járnak, nagy a baj

A Magyar Fürdőszövetség 49 fürdő adatait összesítő jelentése szerint az idei nyári szezonban a látogatók száma országosan 17%-kal maradt el a 2019-es, járvány előtti szinttől, és mintegy 10%-kal a tavalyi értékektől. Idén nyáron 5,45 millió vendéget fogadtak a fürdők, szemben a tavalyi 6,05 millióval - írta a Portfolio.

Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva kiemelte: "A szektor visszajelzései alapján átlagos szezonon vannak túl a magyarországi fürdők. A júliusi elmaradt forgalmakat, az augusztusi magasabb forgalmú napok kompenzálták."

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg üresek idén a magyar strandok, vagy csak megy a pánikkeltés? Megnéztük, mi az igazság

A 2025-ös nyári fürdőszezonban országos szinten tapasztalható vendégforgalmi visszaesés sújtja a hazai fürdőket.

Az év első kilenc hónapjának adatai alapján a közfürdők forgalma összességében stagnált, növekedés főként a külföldi vendégek, elsősorban az osztrák és cseh turisták körében volt tapasztalható. Ez a nemzetközi kereslet részben ellensúlyozta a hazai látogatók számának csökkenését.

Bár több fürdő részben csökkentette költségeit energiahatékonysági beruházásokkal, a jelenlegi ipari energiaárak és a fenntartási költségek még mindig komoly terhet jelentenek, ugyanis az energiaárak nem tértek vissza az energiaválság előtti árszintre. A víz- és csatornadíjak tekintetében pedig háromszoros, alapdíjak tekintetében ötszörös áremelés történt a korábbi árszinthez képest

– magyarázta Kántás Zoltán.

A Budapest Gyógyfürdői- és Hévizei Zrt. által üzemeltetett fővárosi létesítmények teljesítették ugyan a tervszámaikat, de a növekedés elmaradt a várakozásoktól. A társaság tapasztalatai szerint a strandolók ma már inkább a 30 fok feletti kánikulát várják meg, és az időjárás a teljes szezon alatt erősen befolyásolja a vendégforgalmat.

A budapesti fürdők és strandok a nyári hónapokban összesen 1,2 millió látogatót fogadtak, bevételük pedig meghaladta a 7,6 milliárd forintot. A négy történelmi fürdőt túlnyomórészt külföldiek látogatják, arányuk a január-júliusi időszakban átlagosan 83% volt. A legfontosabb küldő országok az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Államok, de jelentős Franciaország és Németország részesedése is.

Az energiaválság idején bevezetett takarékossági intézkedések egy részét a budapesti fürdők továbbra is alkalmazzák, ilyen például a Lukács fürdő geotermális energiával történő fűtése vagy a kültéri termálmedencék lefedése a hőmegtartás érdekében.

A fővárosban jelentős felújítási programok indultak: a Gellért fürdő rekonstrukciója október 1-jén kezdődött a létesítmény teljes bezárásával, míg a 112 éves Széchenyi fürdő megújítása egy hároméves program keretében valósul meg. A Rác fürdő esetében a tavalyi közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, bár az ingatlan már a Főváros kezelésében van.

Felújításkor már nemcsak állagmegóvás, hanem attrakciófejlesztés, illetve wellness-kiegészítők, modern technológiák és fenntartható energiahasználat beépítése szükséges ahhoz, hogy a fürdők versenyképesek maradjanak

 – hangsúlyozta a Fürdőszövetség elnöke.

Országszerte számos fejlesztés zajlik: Sárváron, Zalakaroson, Gyulán, Bogácson, Szentgotthárdon és Marcaliban is korszerűsítik a fürdőket. Budapest környékén Leányfalu, Makó, Cegléd és Ráckeve térségében is bejelentettek kisebb volumenű beruházásokat. Kántás Zoltán kiemelte: "Ikonikus fürdő bezárására szerencsére nem volt példa az elmúlt időszakban."