Enélkül már ki sem lép az országból rengeteg magyar: nagyon sok pénzbe kerül nekik

Az NMHH rendszeresen beszámolót tesz közzé a mobiltelefon-használati szokásokról, egyebek között a hanghívások és a mobilinternet külföldi igénybevételéről. A jelentés negyedéves idősorát vizsgálva megállapítható, hogy (a COVID időszakától eltekintve) évről évre több mobiltelefon előfizetést használnak külföldön. Az országon kívül használt mobilok száma erősen szezonális. A harmadik negyedévben, azaz a nyári szabadságok idején kiugróan magas, míg a téli időszakban alacsony. Az is kitűnik, hogy míg 2019-ig a külföldön hanghívást indító előfizetések száma volt magasabb, ezt követően már inkább a mobilinternetre csatlakozók voltak többen.

Az NMHH Internethasználói felmérése alapján 2024-ben a 16 éves vagy idősebb mobilhasználók 28 százaléka utazott az elmúlt 12 hónapban üdülés, munka vagy tanulás céljából olyan országba, ahol – az európai szintű szabályozásnak megfelelően – hazai tarifával használhatta mobilját (pl. európai uniós országok, Egyesült Királyság, Izland, Norvégia). A mobilhasználók 17 százaléka indított hanghívást a kedvezményes zónában, és 22 százalék használta a mobilinternetet. Érdekes, hogy ilyen esetben, bár a költségek a hazaihoz hasonlóak, az utazók többsége mégis kevesebbet mobilozik, mint otthon.

A kedvezményes zónán kívülre már kevesebben utaztak. A mobilelőfizetők 13 százaléka fordult meg ott, ahol már nem hazai tarifák alapján számláznak a mobilszolgáltatók. 8 százalékuk indított hanghívást és 8 százalék használta a mobilinternetet. A kétféle zónába utazók mobilhasználati arányai alapján elmondható, hogy elsősorban a mobilinternet használatát csökkentették a magasabb roamingköltségek.

A kedvezményes zónán kívüli roamingdíjak alapvetően magasak. Azonban a hazai szolgáltatók az előfizetési díjon felül fizetendő összegért kiegészítő roaming adatkeretet is kínálnak. Ezekkel az otthoninál drágábban, de legalább kiszámítható díjért lehet külföldön mobilinternetezni. Sok esetben ennél kedvezőbben lehet helyi előfizetést, esetleg bank vagy légitársaság online felületén eSIM-et vásárolni. A kedvezményes zónán kívül utazók előszeretettel éltek is ezzel, hiszen 47 százalékuk vásárolt már külföldi előfizetést az elmúlt 12 hónapban. Az ilyen szolgáltatások igénybevétele viszont már nem a hazai mobilszolgáltatók forgalmát gyarapítja.

Kutatás: a használt okostelefonok fogyasztói megítélése

Az okostelefon ma már nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen eszköze. Ugyanakkor egy új telefon megvásárlása jelentős kiadást jelenthet a háztartások számára. Az elmúlt években éppen ezért egyre több szó esik az úgynevezett „refurbished”, azaz felújított, illetve az egyszerűen csak használt telefonok piacáról, amely sokak számára reális alternatívát kínálhat az új készülékekkel szemben.

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az online piactereken rengeteg a megbízhatatlan eladó, illetve sok használt-elektronikai szaküzletben csak alig olcsóbbak a készülékek, mintha újonnan vásárolnánk azokat, felmerül a kérédés: valóban érdemes használt, felújított telefont vásárolni?

Vajon mennyire bíznak meg az emberek ezekben az ún. „refurbished” termékekben? Elterjedt megoldásnak számít ez ma Magyarországon? Milyen előítéletek, tapasztalatok, félelmek vagy pozitív élmények kapcsolódnak ehhez a piaci tendenciához? Hogy mindezt kiderítsük, a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem egy független, átfogó, közös kutatást indít. Az alábbiakban arra kérünk, töltsd ki kérdőívünket!