Titkos fegyvert telepítene a Holdra az USA: mit fognak erre lépni a világ vezetői?

Sean Duffy, a NASA ideiglenes vezetője és amerikai közlekedési miniszter bejelentése szerint az USA a korábban tervezett 40 kilowatt helyett már 100 kilowatt teljesítményű reaktort kíván építeni a Holdon. A jelentős teljesítménynövekedés stabil energiaellátást biztosítana a jövőbeli holdbázisok számára - írja a Euronews.

A létesítmény a NASA által felügyelt nemzetközi Artemis program részeként épül meg, amely embereket kíván küldeni a Holdra, és előkészíti a jövőbeli Mars-expedíciókat. A szakértők szerint a 2030-as határidő ambiciózus, de technikailag megvalósítható.

A reaktoroknak extrém körülmények között kell megbízhatóan működniük: a nappali hőségtől a -200 Celsius fokos éjszakai fagyokig terjedő hőmérséklet-ingadozások, légkör hiánya és korlátozott hűtési lehetőségek mellett. A berendezést inaktív állapotban küldenék fel, minimalizálva a szennyezés kockázatát esetleges katasztrófa esetén.

Bár az 1967-es Világűrszerződés értelmében senki sem tarthat igényt területre a Holdon, a reaktor körüli biztonsági zónák technikai okokból ténylegesen megakadályozhatják más országok hozzáférését stratégiai területekhez. "Az első ország, amely reaktort helyez el a Holdon, potenciálisan kizárási zónát jelenthet be, ami jelentősen akadályozhatja az Egyesült Államokat a tervezett Artemis jelenlét kialakításában, ha nem mi leszünk ott először" - mondta Duffy.

Kína már teszteli Lanyue holdkompját, amellyel 2030-ra embereket tervez a Holdra juttatni. Oroszországgal együttműködve 2035-re Nemzetközi Hold Kutatóállomást kíván létrehozni, esetleg saját nukleáris erőművel.

Az európai országok is aktívan részt vesznek a Hold-kutatásban. Olaszország a SELENE projekt keretében "Hold Energia Központot" fejleszt, az Európai Űrügynökség (ESA) pedig a Moonlight programmal öt műholdból álló konstellációt tervez a Hold körül. Emellett számos más európai kezdeményezés is zajlik, köztük a spanyol LUPIN navigációs rendszer és a németországi LUNA központ, amely a Hold felszínét szimulálja.

Az űrverseny új szakaszba lép, amelyben az energiafüggetlenség kulcsszerepet játszik a Földön túl. A holdi reaktor nemcsak mérnöki projekt, hanem a stratégiai verseny eszköze is, amely meghatározhatja a technológiai és politikai fölényt. 2030-ra nemcsak az emberek visszatérését láthatjuk a Holdra, hanem az első állandó energetikai létesítmények kialakítását is, amelyek alapot teremtenek az emberiség hosszú távú űrbeli jelenlétéhez.