Robban a brüsszeli bomba: kemény lépés készül, ami Magyarországnak nagyon fájhat

A kínai vezetés úgy építette fel az ország ipari bázisát, hogy a külföldi autógyártókat és más nagyvállalatokat kínai cégekkel közös vállalatok létrehozására kényszerítette. Így kritikus technológiai tudáshoz jutott, és kiépítette azokat az ellátási láncokat, amelyek ma a kínai gazdaság gerincét adják. Az Európai Bizottság most egy nagyon hasonló modell bevezetésére készül - írta meg a Politico.

Az Ipari Gyorsító Törvény – amelyet Stéphane Séjourné ipari biztos jegyez – jogszabályba emelné ezt a megközelítést. A tervezet szerint a nagyobb külföldi vállalatoknak kötelezően európai partnerekkel kellene közös vállalatot alapítaniuk, ha hozzá akarnak férni az uniós piachoz.

Jogászok és elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a terv végrehajtása komoly jogi és politikai kockázatokkal jár, és a vádat is felvetheti, hogy Európa képmutató módon éppen azt teszi, amiért Kínát évek óta bírálja.

Ez ellentmond mindannak, amit az EU az elmúlt évtizedekben tett a piac nyitva tartása érdekében, ráadásul jogi szempontból is erősen kérdéses

– mondta Niclas Poitiers, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársa.

A kiszivárgott tervezet szerint a törvény célja, hogy 2030-ra az ipari termelés aránya elérje az EU bruttó hozzáadott értékének legalább 20 százalékát, a 2020-as 14,3 százalékról. A jelenlegi szöveg alapján a "feltörekvő kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban" a 100 millió eurót meghaladó külföldi befektetések esetében kötelező hatósági vizsgálat indulna, és a külföldi befektetők legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt szerezhetnének az érintett uniós vállalatokban.

"Egyes rendelkezések, például a 49 százalékos külföldi befektetési plafon, kísértetiesen emlékeztetnek arra, amit Kína vagy az öböl menti államok már évekkel ezelőtt bevezettek" – jegyezte meg Falk Schöning, a Hogan Lovells ügyvédi iroda, külföldi befektetések szűrésére szakosodott partnere.

Bár a Bizottság egyelőre nem hozta nyilvánosságra a stratégiai ágazatokat felsoroló hivatalos mellékletet, a tervezetből kiderül, hogy az energiaintenzív iparágak, a nettó zéró technológiák – például az akkumulátorgyártás és a napelemipar – valamint az autóipar is ebbe a körbe tartozna.

A közös vállalatok létrehozása mellett a cégeknek a know-how-jukat is meg kellene osztaniuk "az uniós célok javára", miközben a szellemi tulajdonjogok az európai partnereknél maradnának. A külföldi befektetőknek vállalniuk kellene, hogy a közös vállalat bevételének legalább egy százalékát kutatás-fejlesztésre költik az EU területén, és a gyártáshoz felhasznált alapanyagok legalább felét uniós beszállítóktól szerzik be.

"Évek, évtizedek óta panaszkodunk amiatt, hogy a kínaiak közös vállalatok létrehozására kényszerítettek minket" – érvelt Poitiers. "Most pedig megfordulunk, és azt mondjuk: tulajdonképpen mi is ugyanezt szeretnénk csinálni."

Amikor Kína a nyolcvanas években megnyitotta gazdaságát a külföldi tőke előtt, a kötelező közös vállalatok révén olyan európai cégek kerültek partnerségbe kínai vállalatokkal, mint például a Volkswagen az akkor még alig ismert SAIC-kal. Ez a modell lett Peking külföldi tőkebefektetési stratégiájának alapja. A nyugati kormányok kezdetben vonakodtak, végül azonban engedtek annak a reménynek, hogy a kínai gazdasági felemelkedés politikai liberalizációt, sőt hosszabb távon demokratizálódást hoz majd.

Az európai vállalatok számára a kötelező közös vállalatok csekély árnak tűntek egy hatalmas, gyorsan növekvő piac eléréséért. A befektetések be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket, különösen a német autógyártók számára. A kínai autópiac 2017-es csúcsán a Volkswagen globális értékesítésének közel fele Kínába irányult.

Ez a rendkívüli kitettség ugyanakkor Európa Achilles-sarkává vált. "Hagytuk, hogy függőségek épüljenek ki, mert azt gondoltuk, mindig hozzá fogunk férni a Kínában gyártott termékekhez, és soha nem kerül majd sor kereskedelmi fegyverkezésre" – mondta Agatha Katz, a Rhodium Group kutatócég partnere. "Önként adtunk Kínának nagyobb mozgásteret és beleszólást az ellátási láncaink működésébe."